Ukrajnának szánt lőszerek minőségi és költségproblémákkal küzdenek
A Czechoslovak Group (CSG), Közép-Európa egyik legnagyobb lőszerbeszállítója, jelentős minőségi és költségproblémákkal szembesül az Ukrajnának szánt lövedékek beszerzése során. Michal Strnad, a CSG vezérigazgatója szerint a beszállított lövedékek felét nem lehet közvetlenül Ukrajnába küldeni.
A Business Insider információi szerint Strnad elmondta, hogy minden héten emelkednek az árak, és komoly problémák vannak az alkatrészekkel. A CSG a cseh kormány megbízásából végzi a lőszerek beszerzését Ukrajna számára. Az Ázsiából vagy Afrikából érkező szállítmányok gyakran hiányosak vagy javításra szorulnak, ami jelentősen lelassítja a folyamatot. Emiatt a cégnek saját magának kell pótolnia a hiányzó alkatrészeket, ami tovább növeli a költségeket és késlelteti a szállítást.
Strnad azonban optimista maradt, és kijelentette, hogy a kezdeményezés még mindig sínen van, hozzátéve, hogy a szállítások júniusra várhatóak. Az ügy különösen aktuális, tekintettel arra, hogy öt európai vezető Prágában találkozott, hogy megvitassák azt a nagyszabású tervet, amelynek keretében 800 ezer darab, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket kívánnak beszerezni Ukrajna számára.
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár januárban kijelentette, hogy az ukrajnai háború a lőszerekért folytatott harccá vált. Strnad szerint már két évvel ezelőtt figyelmeztette a döntéshozókat arra, hogy a lőszerek könnyű hozzáférhetősége meghatározó lesz ebben a konfliktusban. Stoltenberg a NATO miniszteri találkozója előtt Prágában nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy bár Oroszország folyamatosan fenyegetőzik, a Nyugat által Ukrajnának nyújtott támogatás nem teszi a NATO-t a konfliktus részévé, és Ukrajnának joga van megvédeni magát. Vlagyimir Putyin orosz elnök és több orosz vezető rendszeresen „vörös vonalakról” beszél a háború kirobbanása óta, de a „vörös vonalak” átlépése eddig nem vezetett eszkalációhoz Oroszország és a Nyugat között.
A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg azt szeretné, ha a szövetség tagállamai közös többéves kötelezettséget vállalnának, hogy a jövőben évente legalább 40 milliárd euróval támogassák Ukrajnát, és ezt a terhet egyenlő mértékben osztanák el egymás között. Stoltenberg bízik abban, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján elfogadnak egy ilyen döntést. A NATO továbbra is dolgozni fog azon, hogy Ukrajna mihamarabb a szövetség tagja lehessen, és ezzel megteremtse saját biztonságát. Hangsúlyozta, az ukránok önvédelme nem jelenti a háború eszkalációját, hanem az ország alapvető joga.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágában kifejtette, hogy Magyarország mindenképpen ki akar maradni a háborúból, és nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba. A NATO informális külügyminiszteri ülésén elhangzottak szerint a miniszter úgy véli, hogy a június 9-ei európai parlamenti választás lehet az „egyetlen vészfék” a háború eszkalálódásának megfékezésére. Szijjártó szerint a tagországok jelentős része már nem tartja magát korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozásokhoz, és a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról. A miniszter sérelmezte, hogy újabb veszélyes ötletek kerültek napirendre, mint például az, hogy az ukrán hadsereg oroszországi célpontokat is támadhat amerikai fegyverekkel. Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókra fogadja el, és magyar katona nem vehet részt ilyen NATO-műveletben.