A Fico elleni merénylet és annak hatása a szlovák politikai térképre
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a szlovák miniszterelnök, Robert Fico pártja, a Smer népszerűsége növekedett a merénylet következtében. A merénylet előtti felmérések még a Progresszív Szlovákia (PS) győzelmét jósolták, azonban az Ipsos május 15-e utáni kutatása alapján a Smer 24,4 százalékra erősödött, míg a PS 23,5 százalékon áll.
A többi párt 10 százalék alatti eredményt ért el, így a Hlas és a Republika két-két, míg a KDH, a SaS és az OĽaNO egy-egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A külpolitikai kérdések, különösen az ukrajnai háború, előtérbe kerültek a kampányban, és ezek a témák dominálták a tavalyi parlamenti és az idei elnökválasztás kampányát is Szlovákiában.
A Fico elleni merénylet gyakran felmerül a kampánytémák között, és a Smer-kormány politikája is, amelyet az ellenzék fenyegetésnek tart a szlovák demokráciára. A politikai pártok versengenek, hogy ki védi meg jobban Szlovákiát a valós vagy képzelt veszélyektől, és ki garantálja az európai békét.
A Smer képviselőinek EP-beli frakcióhoz való csatlakozása kérdéses, mivel a szocialisták 2023 októberében felfüggesztették a párt és a Hlas tagságát, oroszbarát és szélsőjobboldali nézetek miatt. Miroslav Wlachovsky szerint a Smer jelöltjei vonzóak lehetnek a szélsőséges uniós törvényhozóknak, és nincsenek kérdések a következő szlovák uniós biztos személyével kapcsolatban, mivel Fico megerősítette, hogy támogatja Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnökét. Sefcovic korábban nyilatkozott, hogy vállalná a munkát, és 2019-ben Zuzana Caputovával szemben indult az elnökválasztáson.