Magyarország egészségügyi és innovációs kihívásai
Magyarország jelentős lemaradásban van az Amerikai Egyesült Államokhoz képest a klinikai kutatások terén, és ez befolyásolhatja a befektetési hajlandóságot is. Az innováció előmozdításához alapvető fontosságú a tudományos kutatások és az oktatás támogatása.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján Málnási-Csizmadia András, a Motorpharma alapítója és elnöke kiemelte, hogy Magyarországnak az innováció motorjává kellene válnia a gyógyszeriparban, ehhez azonban elengedhetetlen az alapkutatások, egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia támogatása. A Motorpharma sikereit példázza az izomgörcsöket okozó molekulával kapcsolatos kutatás, amelynek eredményeként az MPH molekulacsalád amerikai szabadalmat kapott, és 2023. október 12-én megkezdődtek az első emberen végzett Fázis I. vizsgálatok.
A versenyképesség fenntartása komplex feladat, és Magyarországon a legjobb gimnáziumokból kikerülő diákok többsége külföldön folytatja tanulmányait és épít karriert, ami hosszú távon a hazai szakemberhiányt súlyosbítja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy Ádám megerősítette, hogy az extraprofitadót csak azokban az ágazatokban kell alkalmazni, ahol ténylegesen keletkezik extraprofit. A nemrégiben megjelent iparstratégia egészségügyi részével kapcsolatban Nagy Ádám célul tűzte ki az egészségügyi adatok és az ipari szereplők összekapcsolását, a kutatás-fejlesztések támogatását, az adminisztratív terhek csökkentését, valamint egy gyógyszerárakkal kapcsolatos cselekvési program kidolgozását.
Málnási-Csizmadia András szerint Európa rossz irányba halad a klinikai kutatások terén, és a startupok jelentősége egyre nő a gyógyszeriparban, mivel 2022-ben már 58 új gyógyszert szabadalmaztattak, amelyek többsége startupokhoz köthető. A kutató úgy véli, hogy a magyar versenyképesség szempontjából hátrányos, hogy az innovációban élen járó USA-val nem a legjobbak a kapcsolatok.
Az AmCham versenyképességi programjában kiemelt szerepet kap az egészségügy és az oktatás, és Dobi Etelka, a Johnson&Johnson kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője, AmCham Board tagja szerint Magyarországnak többet kellene költenie az egészségügyre és a betegek ellátására. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) által nyújtott adathalmaz kutatási célú felhasználása és az innovatív terápiák gyorsabb bevezetése is fontos lépések lennének a versenyképesség javítása érdekében.