Kína sertéshússal tehet keresztbe az uniós mezőgazdaságnak

Az Európai Unióra kivetett szankciókra válaszul Kína magasabb vámokat vezethet be az uniós sertéshúsra, ami jelentős hatással lehet több európai ország mezőgazdaságára.

Az Európai Unió által bevezetett szankciós intézkedések után Kína válaszlépéseket fontolgat, amelyek között szerepelhet az uniós sertéshúsra kivetett magasabb vámok bevezetése. A Global Times államilag finanszírozott kínai lap szerint az ország hatóságai dömpingellenes intézkedéseket terveznek, amelyek érintenék az Európából érkező sertéshús importját.

Az Európai Unió korábban büntetővámokat vetett ki kínai elektromos járművekre és chipekre, amelyek állami támogatások révén olcsóbban kerültek a piacra, így versenyhátrányba hozva az európai gyártókat. Az új szabályozások értelmében akár 25 százalékos importvámot is kivethetnek ezekre a termékekre.

Kína tavaly 1,55 millió tonna sertéshúst importált, ennek több mint fele Európából származott, Spanyolország pedig a legnagyobb uniós beszállító volt 382 ezer tonnás értékesítésével. Az EU és Kína közötti agrárkereskedelemben korábban enyhülésre utaló jelek voltak, például Hszi Csin-ping kínai elnök beleegyezett a francia sertéshústermékek piacának megnyitásába, és Olaf Scholz német kancellár kínai útja során megállapodás született a marhahús és alma német exportjának engedélyezéséről.

Janusz Wojciechowski, az EU agrárügyi biztosa szeretné elkerülni, hogy a mezőgazdaság viselje a más ágazatok problémáinak költségeit, azaz a kereskedelmi konfliktusok ne érintsék az ágazatot. Azonban a kínai büntetővámok bevezetése mégis hatással lehet az uniós mezőgazdaságra.

Spanyolország lehet a legnagyobb vesztese a kínai szigorításoknak, hiszen jelentős mennyiségű sertéshúst exportál Kínába. Magyarországot viszont a lehetséges kínai büntetővámok alig érintenék, mivel az ország többet importál, mint exportál élősertésből és sertéshúsból, és mezőgazdasági kivitelének nagy részét az EU-n belül bonyolítja le.