A világegyetem hajnalának galaxisai
Dán kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével felfedeztek egy ősi galaxis formálódását, amelyet egy sűrű gázfelhő ölel körül, elnyelve fényének jelentős részét.
A Koppenhágai Egyetem csapata a James Webb űrteleszkóp adatainak köszönhetően tanúja lehetett a világegyetem egyik első galaxisának aktív kialakulásának, amely a becslések szerint 400–600 millió évvel az ősrobbanás után jött létre. A távcső segítségével megfigyelték, hogy ezeket az ősi objektumokat jelentős mennyiségű gáz veszi körül, amelyek a fény egy részét azonnal elnyelik.
A fényspektrumok elemzése során a kutatók arra jutottak, hogy a galaxist körülvevő gázfelhő valószínűleg hidrogénből és héliumból áll. Kasper Heintz, a kutatás vezető szerzője szerint ezek az ősi galaxisok apró, pislákoló szigetekként jelennek meg a hatalmas gáztengerben.
Simone Nielsen, a tanulmány társszerzője szerint az univerzum ebben a korai szakaszában a galaxisok nem izolált egységek, hanem a gázon keresztül összekapcsolt alkotóelemek. A vizsgált galaxis a reionizáció korában létezett, amikor az első csillagok fénye elkezdte leválasztani az elektronokat a galaxisokon belül és azokat körülvevő gázokról, ami végül átlátszóvá tette a gázt.
A kutatók a jövőbeni munkájuk során arra keresik majd a választ, hogy milyen eloszlásban és típusokban léteztek ezek a galaxisok az említett időszakban.