EP-választás: ezek a magyarok csak levélben szavazhatnak
Azok a választók, akik június 2-a előtt nem létesítenek magyarországi címet, csak levélben adhatják le szavazatukat az európai parlamenti választáson.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 127 ezer külhoni magyart vett fel a névjegyzékbe az EP-választásra. Az NVI 102 386 ezer levélcsomagot küldött ki postán, míg 24 619 ezer választópolgár személyes átvételt kért. A levélcsomagokat május 27-től vehetik át az arra jogosultak a kijelölt helyeken.
Amennyiben egy választópolgár a választás előtt, de legkésőbb június 2. előtt létesít magyarországi lakcímet, automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, és törlik a levélben szavazók névjegyzékéből. Ezáltal a választópolgár csak személyesen szavazhat, és a levélben leadott szavazata érvénytelen lesz.
Ha viszont a választópolgár június 2-a után létesít lakcímet Magyarországon, az EP-választás tekintetében már nem kerülhet fel a szavazóköri névjegyzékbe, így kizárólag levélben szavazhat. Az önkormányzati választásra azonban ilyenkor is felkerül a névjegyzékre.
Az átjelentkezési határidő május 31-én délután 16 óráig volt, amely lehetőséget biztosított a választópolgároknak, hogy az EP-választáson a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településen szavazzanak. Az önkormányzati választáson 41 ezren szavaznának bejelentett tartózkodási helyükön, az EP-választáson pedig 64 ezren a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településen. Az önkormányzati voksoláson a választó csak a tartózkodási helyére jelentkezhet át, és csak akkor, ha azt február 11-ig létesítette. Az átjelentkezés lehetősége nyitva áll a nemzetiségi választópolgárok számára is, de bizonyos korlátozások mellett.
A külképviseleti névjegyzékbe az EP-választásra a választók május 31-én 16 óráig kérhették felvételüket; péntek reggelig 20 424-en vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A regisztrációt követően a választópolgár a megjelölt külképviseleten adhatja le szavazatát, de csak az EP-választáson szavazhat.