Brüsszel kész a csapásra: óriási veszteség fenyegeti Kínát
Egy friss elemzés szerint az Európai Unió által tervezett importvámok komoly csapást mérhetnek a kínai elektromos járművek piacára, ami akár 4 milliárd dolláros költséggel is sújthatja Pekinget.
A Bloomberg által ismertetett németországi Kiel Institute for the World Economy tanulmánya szerint, ha az EU 20 százalékos importvámot vezetne be a kínai elektromos járművekre, az jelentős, mintegy 25 százalékos csökkenést eredményezne az EU-ba irányuló exportban. Ez évente körülbelül 125 ezerrel kevesebb kínai elektromos jármű importját jelentené.
Az Európai Bizottság kilenchónapos nyomozást zárt le, melyet a kínai elektromos autók európai dömpingje miatt indított, és bár az európai parlamenti választások miatt vélhetőleg elhalasztja a vizsgálat eredményeinek bejelentését, borítékolhatóan büntetővámokat javasolnak majd a kínai autókra. A mostani, 10 százalékos vám akár 50 százalékosra is emelkedhet.
A kérdés nem csupán gazdasági, hanem politikai vonatkozásokkal is bír. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben indított szubvenciós vizsgálatot annak megállapítására, hogy a kínai állami támogatások tisztességtelen előnyt biztosítanak-e az ázsiai gyártóknak, ami hátrányosan érintené az európai versenytársakat.
Az EU által végzett vizsgálat eredményei hamarosan nyilvánosságra kerülnek, és várhatóan a következő két héten belül bejelentik, hogy büntetővámokkal ellensúlyozzák a kínai támogatásokból eredő előnyöket. A tervek szerint 30-70 százalék közötti vámtételt vezethetnek be a kínai elektromos autókra, hogy megvédjék az uniós gyártókat és a belső piacot.
Peking már jelezte, hogy válaszlépésként akár 25%-os vámot is kivetne az Európai Unióból származó nagymotoros gépkocsikra, ami különösen olyan európai gyártókat érinthet hátrányosan, mint a Mercedes-Benz és a BMW. Emellett a Kínai Kereskedelmi Minisztérium fenyegető levelet küldött az EU-nak, amelyben kilátásba helyezte, hogy lecsap az Unió mezőgazdaságára és repülőgép-iparára is, amennyiben az Európai Bizottság kitart a terve mellett. Magyarországnak különösen nem jönne jól a büntetés, mert épp Hszi Csin-Ping májusi látogatása alkalmával született megállapodás a magyar cseresznye Kínába irányuló exportjáról.
A Kiel Intézet figyelmeztetett arra is, hogy az európai fogyasztóknak valószínűleg többet kell majd fizetniük az elektromos autókért, mivel az európai gyártás költségei jelentősen magasabbak. A Rhodium Group összesítése szerint az EU Kínából származó elektromosautó-importja a 2020-as 1,6 milliárd dollárról tavaly 11,5 milliárdra ugrott, és már a teljes import 37 százalékát teszi ki.
A feszültség már év elején megindult, amikor Peking dömpingvizsgálatot rendelt el az európai égetett szeszek, és különösen a francia konyak importja ellen. A kipécézés hátterében az volt, hogy Párizs az EV-ügyi nyomozás egyik legnagyobb támogatója volt. A helyzet tovább fokozódott, amikor Hszi Csin-Ping rövid Európa-turnéján Párizsban tárgyalt Ursula von der Leyennel és a vele egyébként hagyományosan jobban szót értő Emmanuel Macronnal.
Az uniós intézkedések után Kína sem lesz tétlen. Várhatóan magasabb vámot vethet ki az uniós sertéshúsra az ázsiai állam, amely évente mintegy másfél millió tonna disznóhúst importál, aminek több mint fele az öreg kontinensről érkezik. Az emelésnek több ország is vesztese lehet, például Spanyolország, amely a tavalyi évben 28,4 millió euró értékben exportált sertéshús-termékeket Kínába. Magyarországot a lehetséges kínai büntetővámok szinte egyáltalán nem érintenék, mivel hazánk eleve többet importál, mint exportál élősertésből és sertéshúsból, emellett mezőgazdasági kivitelének döntő részét az Európai Unión belül bonyolítja le.
Az Európai Unió már korábban is bevezetett különféle védővámokat kínai termékekre, de a legújabb lépések még szélesebb körűek és mélyrehatóbbak. Az új intézkedések különösen a high-tech szektor termékei és az elektromos autókban használatos chipek importját érintik, amelyekre akár 25 százalékos importvámot is kivethetnek. Az EU azzal indokolja ezeket a lépéseket, hogy a kínai állami támogatások miatt ezek a termékek mesterségesen alacsony áron kerülnek forgalomba, ami versenyhátrányba hozza az európai gyártókat.