Az EU energiaellátásának átalakulása: Búcsú az orosz gáztól és új energetikai hálózat
Az Európai Unió energiaminiszterei Brüsszelben tartották meg a belga elnökség utolsó energiatanácsát, ahol elindították azokat a programokat és terveket, amelyek célja egy energetikailag független, megújuló erőforrásokra alapozó Európa előkészítése.
Az EU energiaminiszterei a jövőképet rajzolták meg a legutóbbi tanácsülésen, amely egyben az utolsó volt a belga elnökség ideje alatt és az Európai Parlamenti választások előtt. A választásokat követően új Európai Bizottság lép hivatalba, és a magyar soros elnökség veszi át a vezetést. A tanács két fontos célkitűzést fogalmazott meg, amelyeket a következő parlamentnek, bizottságnak és elnökségnek is szem előtt kell tartania.
Az első célkitűzés az orosz energiától való teljes függetlenedés. Kardi Simson európai biztos szerint egyes tagállamok ambiciózus csoportja már 2027-re szeretné nullára csökkenteni az EU orosz gáz- és olajimportját. Az orosz-ukrán háború kitörése óta az EU az orosz gáz arányát 45%-ról 15%-ra csökkentette az energiafelhasználásban, és már vannak alternatív beszállítók és útvonalak a maradék 15%-ra is. A tagállamoknak a következő hónapban kell benyújtaniuk részletes energetikai és klímatervüket, amelyből kiderül, hogy milyen mértékben és hogyan tervezik csökkenteni az orosz energiától való függőségüket.
A második nagy vállalás az EU energetikai hálózatának átalakítása. A megújuló energiák térnyerése miatt szükségessé válik az energiaszállítási rendszerek, például a nagyfeszültségű vezetékek és a háztartásokat ellátó hálózatok újratervezése. A megújulók gyakran más helyeken termelődnek, mint ahol a hagyományos erőművek állnak, így az energia szállítását is meg kell oldani a termelési helyszínekről a fogyasztói régiókba. A megújuló források időzítése is eltérő, és egyre több a kisebb, lokális megoldás, mint például a tetőn elhelyezett napelemek. Tinne van der Straeten, a belga elnökség képviselője optimistán nyilatkozott, és elmondta, hogy a magyar soros elnökség is vállalta az energetikai hálózatokkal kapcsolatos munka folytatását.
Azonban a 2023 végétől 2024 tavaszáig tartó időszakban a gazdák Európa-szerte tiltakozásokat szerveztek, amelyek jelentős hatással voltak az EU politikáira és a társadalmi kohézióra. A tüntetők a fővárosok utcáit elárasztva fejezték ki nemtetszésüket az Európai Bizottság által 2019-ben elindított európai zöld megállapodás és más szakpolitikai kezdeményezések, mint például a növényvédő szerek használatának korlátozása és a belsőégésű motorok betiltása ellen. Ezek a tiltakozások a júniusra tervezett uniós parlamenti választások előtt politikai bizonytalanságot okoztak, és néhány tervezett jogszabályi változtatás visszavonásához vezettek.
A tiltakozások mögött mélyebb problémák is húzódnak meg, mint például az Európa vidéki területei és a városok közötti szakadék mélyülése. A vidéki lakosság, amely Európa lakosságának negyedét teszi ki, egyre növekvő elismerési szakadékot érez, és úgy véli, hogy a kormányzatok és az elitek figyelmen kívül hagyják őket. A vidéki területek gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, valamint a közszolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés tovább mélyíti ezt az érzést.
A vidéki lakosok különösen érzékenyek az olyan politikákra, amelyek a városi lakosságot előnyben részesítik, mint például az elektromos járművek támogatása, vagy a személygépkocsik használatának visszaszorítása, amelyek nem veszik figyelembe a vidéki területek közlekedési alternatíváinak hiányát.
A vidéki és városi területek közötti digitális szakadék is aggasztó méreteket ölt, ahol a vezetékes hálózatok szélessávú sebessége jelentősen alacsonyabb a vidéki területeken, mint a városokban. Ez az egyenlőtlenség az elmúlt években tovább nőtt, ami további elégedetlenséget és politikai feszültséget szít a vidéki lakosság körében.
A vidéki közösségek bizalmának helyreállítása és az elhanyagoltság érzésének kezelése nem lesz könnyű feladat, de a tartós erőfeszítések elősegíthetik a régiók közötti kiegyensúlyozott fejlődést, a gazdasági jólét növelését, a foglalkoztatási szint emelését és a társadalmi kohézió erősítését.