A magyar dolgozók többségének csökkent a reálbére 2023-ban
Majdnem 11 százalékuknak csökkent a nettó fizetése, miközben az éves infláció 17,6 százalék volt. A dolgozók majdnem kétharmada szembesült a vásárlóerejének csökkenésével a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A 24.hu elemzése a Központi Statisztikai Hivatal kísérleti statisztikája alapján rámutatott, hogy a magyar dolgozók jelentős része reálbér-csökkenést szenvedett el tavaly. A nettó átlagkeresetek 2022-ben még 18,2 százalékkal haladták meg az előző évit, azonban 2023-ban a 17,6 százalékos éves infláció mellett csupán 14,2 százalékkal nőttek, ami átlagosan 2,9 százalékos reálkereset-csökkenést eredményezett.
A KSH adatai szerint 2020-ban és 2022-ben a dolgozók egyharmada, 2021-ben pedig majdnem a fele tapasztalta a vásárlóereje csökkenését. 2023-ra ez az arány 61,8 százalékra nőtt.
A nettó keresetek tekintetében is aggasztó a helyzet. 2020-ban, amikor a járvány miatt sok cég csökkentette a béreket, a dolgozók 22,7 százalékának csökkent a fizetése. 2021-ben 11,6 százalék, 2022-ben 8,5 százalék, míg 2023-ban már 10,9 százalék tapasztalhatta a nettó keresetének csökkenését.
A GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint a reálbér-csökkenést tapasztaló dolgozók körében átlagosan 13 százalék körüli volt a nettó kereset reálértékének csökkenése. Molnár úgy véli, hogy a dolgozóknak átlagosan két és fél évbe telhet, hogy visszanyerjék a vásárlóerejüket, feltéve, hogy az elkövetkező években elegendő mértékű béremelést kapnak.
A KSH statisztikája 3,2 millió dolgozó adatait tartalmazza, ami alapján közel 2 millióan érezhették a reálbércsökkenést. Azonban a foglalkoztatotti statisztika szerint 4,7 millió foglalkoztatott van az országban, tehát legalább 1,5 millió ember keresetéről nem rendelkezünk információval a jelenlegi kereseti statisztika alapján.
Ezzel párhuzamosan, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 áprilisában az ipari termelői árak 2 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, és 0,9 százalékkal az előző hónaphoz viszonyítva. A belföldi értékesítés árai átlagosan 5 százalékkal csökkentek, míg az ipari exportértékesítési árak 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest. Az ágazatok közül kiemelkedően a feldolgozóiparban 0,4 százalékkal emelkedtek, az energiaiparban viszont 15,3 százalékkal csökkentek az árak. Az élelmiszeripar értékesítési árai 5,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, ami hozzájárulhat a dolgozók vásárlóerejének stabilizálódásához a következő időszakban.