A figyelem-manipuláció áldozataivá váltunk
Van-e még remény arra, hogy emojik helyett az anyanyelvünk használatával tanuljuk meg kifejezni gondolatainkat, érzéseinket? Képes-e versenyezni a család azzal a hormonális szinten is manipuláló, izgalmas és egyben erőszakos világgal, ami az online térben vár gyermekeinkre? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ neves hazai szakértők az Európai Regionális Szervezet (ERGO) konferencia-sorozatának bevezető rendezvényén.
A történelemben még nem volt példa arra, hogy bármely hatalom befolyása olyan intenzíven érvényesüljön Földünk emberi közösségeiben, mint ahogyan erre egy maroknyi információtechnológiai vállalat képessé vált az elmúlt 40 évben. A Big Tech cégek nap mint nap eltökélt küzdelmet folytatnak az emberi figyelem kiaknázásáért, ami lényegében a társadalmi működés egészére rendkívüli hatást gyakorol. A képzeletbeli figyelemtortából minden szereplő egyre nagyobb szeletet szeretne kihasítani, és ezt a versenyt egyre szofisztikáltabb technológiai és pszichológiai manipulációs eszközök segítségével igyekeznek csúcsra járatni.
Ezt a folyamatot egy új technológiai forradalom, a digitalizáció indította el, amelynek jelenlegi kiteljesedése egybeesik a korábbi világgazdasági fejlődési modell és a globális hatalmi befolyásrendszer válságokkal terhelt átalakulásával. Pöltl Ákos közgazdász, Hal Melinda klinikai szakpszichológus és Gellén Márton jogász is felszólalt a konferencián, ahol egyetértettek abban, hogy a digitális világ cégei már most rendkívüli módon képesek kiaknázni és monetizálni a figyelmet, de a növekedésnek van egy felső határa.
Annak ellenére, hogy az emberek „képernyőideje” évről-évre nő, egy naptári nap így is 24 órából áll, ami természetes korlátot szab a további figyelemszerzésnek. Már az 1970-es évek óta tudhatjuk, hogy ha valamiért nem kell fizetnünk, akkor alighanem mi magunk vagyunk a termék. A digitalizáció hőskorában ezek még csak összeesküvés-elméleteknek számítottak, de mára felhalmozott ismereteink alapján pontosan le tudjuk írni azokat a működési modelleket, amelyekkel a digitális technológia domináns szereplői nemcsak a figyelmünket térítik magukhoz, de alkalmazkodóképességünket is csökkentik.
A hétköznapokban csak keveset foglalkozunk a minket érő folyamatos, intenzív figyelem-manipuláció következményeivel, pedig ez a hatás olyan erejű, hogy megrengeti az egyébként stabil belső személyiségstruktúrát. Nemzetközi vizsgálatok sajnálatos tényként mutatják ki, hogy már jelenleg is legalább minden negyedik kiskorú küzd mentális megbetegedéssel. Súlyosan emelkednek a gyermekkori pszichiátriai és klinikai pszichológiai problémák esetszámai, de növekedés mutatkozik a bántalmazások számában és azok intenzitásában is.
A mentális problémák hátterében alapvetően a stabilitás, a lelki integritás hiánya jelenik meg, amelynek gyengítése a figyelemgazdaság érdeke is, hiszen a könnyebben befolyásolható befogadók a termékek és tartalmak forgalmazásában a cégeknek nagyobb mozgásteret adnak. De vajon miként lehet a gyermekek, fiatalok egészséges mentális fejlődését a figyelemgazdaság kihívásai közepette biztosítani? A család, mint mikroközösség milyen szerepet játszik a lelki védőpajzs kiépítésében?.
Ezek mentén kívánja a konferencia-sorozat áttekinteni, hogy a tudomány és a szabályozások megfelelő alkalmazásával, a hit, remény, szeretet erejével megtámogatva milyen megoldások kínálkoznak szülői és nevelői módszerek útvesztőjében a gyermekek és fiatalok figyelmének és mentális egészségének megőrzésére.