Európában zajlik a Kreml hibrid háborúja
A Kreml által vezérelt hibrid háború Európában már valósággá vált, amely gyújtogatásokat, mérgezéseket, robbantásokat és kibertámadásokat foglal magában. Jójárt Krisztián, az NKE-kutatója szerint az orosz paranoia táplálja leginkább az ukrajnai konfliktust.
Az elmúlt időszakban több brit állampolgárt vádoltak meg azzal, hogy segítettek az orosz hírszerzésnek, és Lengyelországban a rendőrség 12 embert tartóztatott le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy szabotázsakciókat terveztek a Kreml utasítására. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Moszkva valószínűleg részt vett Varsó egyik bevásárlóközpontjának felgyújtásában is.
Az orosz tevékenység nem korlátozódik Lengyelországra; Európa számos országában próbáltak meg embereket megölni, épületeket felgyújtani és egyéb feszültségeket szítani. Keir Giles, az orosz hadsereg szakértője szerint ezek a tevékenységek évtizedeken és évszázadokon át normálisak voltak az oroszok számára.
Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének kutatója szerint az orosz percepció alig változott a Szovjetunió széthullása óta, és a Nyugatot továbbra is ellenségnek tekintik. A Kreml szerint a háború már közvetlenül is zajlik, a gazdasági szankciók és az információs hadviselés miatt.
A Kreml hírszerzése próbálja visszaépíteni kapacitásait, és fiatal embereket toboroznak ügynökmunkára, főként Telegram-csatornákon keresztül. Jójárt Krisztián szerint a Kreml megközelítése mennyiségi szempontú, és a tapasztalatlan kollaboránsok lebukása kevésbé jelent kockázatot.
A biztonságpolitikai szakértő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az ukrajnai háború lezárása konszolidációt hozhatna, mivel a vezető orosz gondolkodók szerint ez egy egzisztenciális háború, ami elsősorban a Nyugatról szól.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) jelentése szerint a magyar külügy informatikai hálózata aggasztó helyzetben van, több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hírekre reagálva azt állította, hogy nem foglalkoznak azzal, amit „kampányhazugságnak” titulált.
Vlagyimir Putyin egy árnyékháborút is folytat, amelyben a kereszténység védelmezőjének szerepét játssza, és helyreállítja Oroszország nagyságát. Keir Giles szerint az orosz hírszerző ügynökségek szimpatizánsokat toboroznak a célországokban, és Putyin támogathatja a terrorista csoportokat is.
Az orosz államfő igyekszik kiiktatni az Egyesült Királyságban menedéket talált kritikusait, mint például Alekszandr Litvinyenko és Dawn Sturgess esetei mutatják. A Killnet nevű orosz hackercsoport és más orosz hackerek is támadásokat hajtottak végre az Egyesült Királyság ellen.
A Finnair légitársaság Oroszország beavatkozása miatt törölte járatait Helsinkiből Tartuba, miután a GPS-rendszerüket megzavarták. Grant Shapps brit védelmi miniszter is orosz GPS-zavarás áldozatává vált.
Bulgáriában felrobbant egy fegyvergyár, miután az ország bejelentette, hogy löszereket küld Ukrajnába, és az orosz hírszerzést okolták az Emilian Gebrev elleni merényletért is.
Lengyelországban nagy a készültség, és Donald Tusk azzal vádolja elődjeit, hogy nem szálltak szembe megfelelően az orosz beavatkozással, és azt állítja, hogy az oroszok beszivárogtak a PiS-be is.
Oroszország több ezer kísérletet tett arra, hogy szabotálja az európai vasutakat, többek között a csehországi jegyrendszerek kikapcsolásával. Franciaországban antiszemita graffitikkel kapcsolatban is vizsgálják, hogy Moszkva felelős-e.
Moszkvát azzal is vádolták, hogy bizonyos szerepet játszott a 2016-os Brexit-népszavazáson, és a Kremlt érdekli az amerikai elnökválasztás kimenetele is, különösen ha Donald Trump visszatérne.