A kormány szerint idén 5-6%-kal nőhet a reálbér, de vannak, akiknek csökkent a fizetése
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzése szerint 2021-ben az éves átlagban 5-6%-kal nőhet a reálbér, ami elmarad az év első három hónapjában tapasztalt és a gazdasági szakértők által várt mértéktől. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kísérleti statisztikája szerint a dolgozók több mint 10%-ának csökkent a számszerű nettó fizetése, ami ellentmondásnak tűnhet, de a statisztika szerint az átlagkereset növekedése nem jelenti azt, hogy mindenki fizetése nőtt.
Az NGM friss közleményében hangsúlyozza, hogy az alacsony infláció és a magas bérdinamika következtében várhatóan növekedni fog a fogyasztás, ami hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Ezzel szemben a márciusi adatok szerint a reálbérek 9,9%-kal emelkedtek, és a teljes munkaidős dolgozók átlagkeresete 658 ezer forintra nőtt, ami 13,9%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset 438 ezer forint volt, de az NGM szerint 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete egy év alatt 47 ezer forinttal 379 836 forintra emelkedett.
A vállalati érdekképviseletek 6-9%-os, míg a makrogazdasági elemzők 10-11%-os (nominális) béremelkedést prognosztizáltak az idei évre. A toborzócégek felmérései szerint a legtöbb vállalat 10% alatti béremelést tervez, általában 5 és 10% közötti emelésre számítanak. Ennek ellenére januárban a bruttó bérek 14,6%-kal nőttek éves összehasonlításban, és a gyors bérdinamika februárban és márciusban is fennmaradt.
A banki elemzők és kutatócégek inflációs előrejelzései szerint az év egészében 4-5%-os infláció várható, ami alapján a reálbérek akár 8%-kal is nőhetnének. Az NGM azonban csak 5-6%-os növekedést jósol, ami jelentősen alacsonyabb az év első három hónapjában tapasztaltaknál és a makrogazdasági elemzők várakozásainál is. A reálbérek növekedésének lassulása vagy a bérdinamika csökkenéséből, vagy az infláció növekedéséből adódhat. Felmerül tehát a kérdés, hogy az NGM előrejelzése a piaci várakozásoknál alacsonyabb reálbér-növekedést magasabb inflációval vagy alacsonyabb (nominális) béremelkedéssel indokolja-e.
A „hamis híresztelések” ellenére az NGM szerint jelentősen nőttek a nettó bérek, bár a KSH adatai szerint a dolgozók egy részének csökkent a fizetése. A minisztérium szerint a reálbéreket a háborús infláció csökkentette, azonban a kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően letörte és visszaszorította az inflációt, például az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás segítségével. Azonban a "háborús infláció" kifejezés használata vitatott, mivel a kormány mindeddig nem támasztotta alá, hogy a háború mennyiben felelős az inflációért, amely Magyarországon még a többi régiós országét is meghaladta.
A közlemény szerint 2010 és 2023 között a reálbérek összességében mintegy 70 százalékkal nőttek, tehát egy család ma sokkal jobb helyzetben van, sokkal több mindent tud vásárolni a fizetéséből, mint a korábbi kormányzás idején. A legutóbbi márciusi adatok szerint pedig 9,9 százalékkal emelkedett a reálbér, ráadásul a tárca szerint soha nem látott magasságba emelkedett a bruttó átlagfizetés – meghaladta a 658 ezer forintot. Az NGM kiemelte, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a kormány nemcsak 1 millióval növelte a foglalkoztatottak számát, hanem azt is elérte, hogy egy átlagos dolgozó már több mint háromszor akkora fizetést vihet haza, mint 2010-ben.