Napóleon és Hitler is olvasta, most új formában jelent meg a háborúk kézikönyve

Kínában, illetve Kínán kívül is máig ismert, népszerű műnek számít A háború művészete című ókori hadtudományi munka, amelynek jelentősége messze túlmutat a kulturális örökség voltán, és közelebb visz a kínai stratégiai gondolkodás megértéséhez. Most egyedi, javított és kibővített kiadásban vehetik kezükbe a magyar olvasók.

A Troubadour Books Időkapu sorozatában megjelent kötet sokadik magyarországi kiadása Szun-ce – A háború művészete (Bing fa / Ping fa). Tokaji Zsolt Kína-kutatót, írót, műfordítót, a Károli Gáspár Református Egyetem kínai tanszékének oktatóját többek között arról kérdeztük, hogy miben más ez a kötet, vagy mitől különlegesebb, mint az előzőekben kiadottak.

Két Szun-ce egy könyvben

Tokaji Zsolt az Indexnek elmondta: alig egy tucat olyan hadtudományi mű ismerhető ma, amely a kínai ókor második feléből (i. e. 5. sz. – i. sz. 3. század) származik.

„Ezek közül, sőt a később íródott művek közül is vitathatatlanul Szun-ce – azaz Sunzi – rövidke, ám felettébb magvas könyve vált a legismertebbé, nemcsak Kínában, hanem világszerte. Ezt a jelentős, szerény terjedelmű művet a kiadói igényekhez igazodva gyakorta más, ókori hadtudományi alkotásokkal együtt jelentetik meg. Ez azért is nagyszerű, mert így a nagyközönséghez eljuthatnak olyan, A háború művészetehez hasonlóan fontos alkotások is, amelyek máshogyan nehezen válhatnának ismertté. Jelen kiadás esetében arról van szó, hogy Szun-ce műve mellé nem a korábban kiadott Vu-ve – Wuzi – és Sze-ma fa – vagyis Sima fa – könyveket csatoltuk, hanem az úgynevezett »másik Szun-cé-t«” – magyarázta lapunknak a Kína-kutató.

A „másik Szun-ce” az i. e. 316-ban elhunyt Szun Pin (Sun Bin) néven ismert hadvezér. Tokaji Zsolt megjegyezte: ő gyaníthatóan a nagy Szun-ce ötödik-hatodik generációs leszármazottja lehetett, és nagynevű őséhez hasonlóan szintén jelentős hadvezér vált belőle.

Szun-ce létezett, de nem ő írta?

A Troubadour Books-féle kiadás előszavában és utószavában Tokaji Zsolt történeti kontextusba helyezte Szun-ce alakját. Valós történelmi személy volt, de keveset tudni róla, és kétségek is akadtak azzal kapcsolatban, hogy valóban az ő munkája-e A háború művészete.

A Kína-kutató kifejtette, hogy a történeti művek emlegetnek egy Szun Vu nevű hadvezért (i. e. 544 – i. e. 496), akinek A háború művészete megírását is tulajdonítják.

Öt magyar fordítása ismert

A Troubadour Books gondozásában megjelent kötet nem csupán egy bővített, hanem egyben egy javított kiadás is. Tokaji Zsolt elmondta, hogy a klasszikus kínai nyelv legrégebbi formájának, a magyarul ókínaiként emlegetett nyelv sajátossága, hogy nem egységes.

Szun-ce esetében öt magyar fordítás ismert, ebből három az ő munkájának köszönhető, a most megjelent fordításban azonban az értelmezések pontosításán túl sokkal gazdagabb és alaposabb magyarázó jegyzeteket talál az olvasó, mint a korábbi kiadásokban.

Egy máig használt kézikönyv

Kérdésünkre, hogy mennyire számít ma is alapműnek Szun-ce munkája Kínában, és mennyire említik együtt Szun Pin művével, Tokaji Zsolt kiemelte: A háború művészete Kínában és Kínán kívül is máig ismert, illetve népszerű műnek számít.

A háború művészete aktuális mű, ha valaki meg szeretné érteni a kínai stratégiai gondolkodást. Tokaji Zsolt kiemelte, hogy minden olyan területen, ahol a stratégiai gondolkodásnak, tervezésnek jelentősége van (hadviselés, politika, sport, gazdasági-, pénzügyi tervezés, marketing, vállalatvezetés) mind a mai napig előszeretettel hivatkoznak a műben megfogalmazott gondolatokra.

A Troubadour Books Időkapu sorozatában A háború művészete mellett további kötetek is várhatóak (Platón – Szokratész védőbeszéde / A lakoma, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – A játékos, Szerb Antal – Utas és Holdvilág, valamint A Pendragon legenda), illetve a kiadó gondozásában eddig már megjelent: Oscar Wilde klasszikusa, a Dorian Gray arcképe, Niccolo Machiavelli munkája, A fejedelem, és az Elmélkedések Marcus Aureliustól.

Szun-ce – A háború művészete
Kiadó: Troubadour Books Időkapu-sorozat 2024

Fordította: Tokaji Zsolt 
192 oldal