Sulyok Tamás köztársasági elnök a rendkívüli parlamenti ülésen nem szólal fel
Sulyok Tamás köztársasági elnök mégsem vesz részt és nem is szólal fel a május 31-én, pénteken este nyolckor kezdődő rendkívüli parlamenti ülésen, amelyet az ellenzéki politikusok kezdeményezésére hívtak össze. Az ülés napirendjén többek között a köztársasági elnök elleni megfosztási eljárás, az orosz hekkertámadások ügye és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felelőssége is szerepel.
Az Országgyűlés Sajtóirodája korábban azt közölte, hogy az ülésen Sulyok Tamás öt percben fogja megszólítani a képviselőket, azonban a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága az Indexnek küldött válaszukban arról tájékoztatott, hogy a köztársasági elnök nem vesz részt és nem is szólal fel az ülésen. Az Igazságügyi Bizottság tagjai azonban beszélnek majd a tisztségétől való megfosztásról. A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló kezdeményezésről a vita nélküli szavazás titkos lesz, és a képviselők kétharmadának támogatása szükséges a megfosztási eljárás megindításához.
A Demokratikus Koalíció Szijjártó Péter távozását követeli az orosz hekkertámadások miatt, míg a Momentum a miniszter nemzetbiztonsági átvilágítását sürgeti. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője az Európai Unió külügyi és biztonsági főképviselőjéhez fordult a hekkertámadások ügyében.
A köztársasági elnök elleni megfosztási eljárás kezdeményezésének hátterében Dobrev Klára állításai állnak, miszerint Sulyok Tamás köztörvényes bűnözőként vett részt magyar termőföldek törvényellenes átjátszásában külföldieknek. A Sándor-palota ezzel szemben azt közölte, hogy az államfő soha nem működött közre törvénybe ütköző szerződések megkötésében. Dobrev Klára a vádakat dokumentumokkal támasztotta alá, amelyeket átadott az ügyészségnek. Az ügyészség vizsgálatot indított, és a nyilvánosságot tájékoztatni fogja az eredményről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hamis vádként jellemezte a felvetést.
Az ellenzéki képviselők, köztük az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Jobbik és az LMP támogatásával összegyűjtötték a megfosztási eljáráshoz szükséges aláírásokat. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője kezdeményezésére 49 ellenzéki politikus írta alá az indítványt az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívására.
A házelnök, Kövér László az Országgyűlés munkarendjéről döntő házbizottság soron kívüli ülését május 28-án este fél nyolcra összehívta, ahol úgy döntöttek, hogy május 31-én, péntek este nyolc órára tűzik ki a parlament rendkívüli ülését. Az időpont előrevetíti annak esélyét, hogy a parlamenti többség nem megy el az ülésre, így határozatképtelenség miatt még a napirendet sem tudják majd megszavazni.
Az Alaptörvény szabályozása alapvetően az állambíráskodás logikájára épül, azzal, hogy egyes elemeiben az impeachmenttel is rokonítható. Az Alaptörvény rögzíti a hivatalvesztés lehetséges okát, eljárását és szankcióját. Az eljárás a kezdeményezését és megindítását az Alaptörvény politikai szervre (az Országgyűlésre), a döntést viszont bírói szervre (az Alkotmánybíróságra) bízza. Az Országgyűlésnek határozati formában, kétharmados többséggel, ráadásul titkosan kell szavaznia az eljárás megindításáról. A határozatnak részletes indoklást kell tartalmaznia arról, hogy a megfosztási eljárást milyen okok támasztják alá. Az Alkotmánybíróság soron kívül jár el az ügyben, és a teljes ülése a jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.