Ötödször is megnyílt a föld, ömlik a láva Izlandon
Szerda kora délután bekövetkezett az, amire már napok, hetek óta vártak, számítottak Izlandon: a Sundhnúkur hasadékzónában ötödik alkalommal hasadt fel a földfelszín, és a kitörés intenzitása minden eddigit felülmúlt.
A Kék Lagúna és a közeli Svartsengi geotermikus erőmű területének felszíne április eleje óta folyamatosan emelkedett, a vulkanológusok szerint ez mintegy 20 millió köbméter magma 3-5 kilométer mélységbe történő benyomulásával magyarázható. Dr. Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője szerint a kérdés az volt, hogy mikor haladja meg a nyomás a kőzettest szakítószilárdságát, és mikor tör a felszínre a magma.
Az izlandi Reykjanes-félszigeten 2021. márciusában közel 800 év nyugalom után indult meg az első vulkánkitörés, és most szerdán már a nyolcadik kezdődött el. A vulkánkitörés helyi idő szerint 12:46-kor indult el, előtte nem egészen egy órával észlelték a vulkanológusok, hogy a magma elindult. Gyorsan kiadták a riasztási üzeneteket, megszólaltak a szirénák, és kiürítették a Kék Lagúna vendégeit és a Grindavíkban lévő lakosokat.
A földfelszín közel 4 kilométer hosszan repedt fel, és helyenként 60-70 méter magasba csaptak fel az izzó lávacafatok. Másodpercenként 1500–2000 köbméter magma robbant a felszínre, és néhány óra alatt több millió köbméter láva terült szét. Magnús Tomi Gudmundsson, az Izlandi Egyetem geofizikus professzora szerint estig mintegy 5 négyzetkilométer területet borított be a láva, és legalább tízmillió köbméter magma jutott a felszínre.
Az izlandi hasadékvulkáni kitörések jellemzően a kezdeti intenzív kitörés után csillapodnak, és csak néhány helyen, majd végül egyetlen központban zajlik tovább a működés. Ez a csökkenés reményt ad, hogy megvédhető az infrastruktúra, de továbbra is fennáll a veszély, hogy újabb hasadékok nyílhatnak meg.
Ez az ötödik kitörés a sorban, és mindegyik mutatott valami újat. A láva nyugati és déli irányba folyt, különösen a déli irány okozott aggodalmat, mert Grindavík felé tartott. A települést már novemberben kitelepítették, de sokan reménykednek a visszatérésben. A lávafolyam elérte a földsáncot és átvágta a Nesveg utat, így Grindavík megközelítése csak keleti irányból lehetséges.
A Sundhnúkur hasadékzónában az első három kitörés 1–3 napig tartott, a legutóbbi több mint egy hónapig, ötvenhárom napon keresztül. Nincs recept arra, hogy meddig tart ez a kitörés, de a Svartsengi GPS állomás műszerei jelezhetik, ha további magmautánpótlás várható.
Minden jel arra mutat, hogy a Reykjanes-félszigeten egy hosszú vulkánműködési időszak indult el, ami évtizedekig, akár évszázadokig is eltarthat, gyakori kitörésekkel. A vulkanológiai tudás és az előrejelzések fontos szerepet játszanak, és eddig mindig pontosak voltak, még ha néha sokat is kellett várni a kitörés pontos időpontjára.