Oroszország figyelmeztetése és Észtország törvénye
Oroszország figyelmeztetést intézett a nyugati országok felé az F-16-os vadászgépek Ukrajnának történő átadásával kapcsolatban, miközben Észtország törvényt fogadott el a zárolt orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználásáról.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy az F-16-os vadászgépek Ukrajnának való átadását a NATO előre megfontolt jelzésének tekintik a nukleáris szférában. Lavrov szerint ezek a gépek a NATO közös nukleáris misszióinak fő hordozóeszközei, és az átadásukat jelzőakcióként értékelik. Hozzátette, hogy az F-16-osok leszállítása nem fogja megváltoztatni a helyzetet a fronton, és azokat meg fogják semmisíteni, mint a NATO-országok által Ukrajnának átadott egyéb fegyvereket. Lavrov emellett reményét fejezte ki, hogy az orosz-belorusz taktikai nukleáris fegyverekkel végrehajtott gyakorlatok "észhez térítik" a Nyugatot.
Szergej Lebegyev, a "mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora" szerint az orosz fegyveres erők csapásokat mértek a nyugat-ukrajnai Sztarokonsztantiniv katonai repülőterére, amelyet az F-16-osok állomásoztatására akarnak átalakítani.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a NATO-országok nyilatkozatai, amelyek szerint Ukrajna nyugati fegyverekkel mérhet csapást nemzetközileg elismert orosz területekre, új szintre emelik a feszültséget és provokálják Kijevet. Peszkov "elkerülhetetlen következményeket" helyezett kilátásba azok számára, akik a feszültség fokozására lépnek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a nyugati országok katonai kontingensek Ukrajnába vezényléséről szóló nyilatkozatai azt mutatják, hogy az Ukrajnára vonatkozó eredeti tervük kudarcot vallott.
Lavrov figyelmeztetett, hogy Oroszország lépéseket tehet a nukleáris elrettentés terén, ha az Egyesült Államok Európába vagy az ázsiai-csendes-óceáni térségbe telepít közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákat.
Észtországban az elnök, Alar Karis aláírta a törvényt, amely lehetővé teszi a zárolt orosz vagyon felhasználását Ukrajna újjáépítésére. A törvényhozás májusban fogadta el a jogszabályt, amely szerint az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások és magánszemélyek vagyonát használhatják fel a háború sújtotta ország újjáépítésére. Észtország ezzel az első európai ország lett, amely ilyen törvényt fogadott el. Karis elnök elismerte, hogy a vagyonelkobzás jogi problémákat vet fel, de hangsúlyozta, hogy a parlamentnek képesnek kell lennie politikai döntést hoznia még az ehhez hasonló szürke zónákban is. „Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták" - mondta Karis.
Az EU eddig csak arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama kerüljön Ukrajnához.