Navracsics Tibor: Regionális dráma van kialakulóban

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadást tartott a Macronomx Meetup konferencián, melynek címe "Növekedés és egyensúly – Nem csak Budapestből áll az ország!" volt.

Navracsics Tibor szerint az elmúlt évtizedben a centralizált uniós forráselosztás elhalványította a területi metszeteket. A tárcavezető kiemelte, hogy 2022 óta törekednek a horizontális szemléletmód bevezetésére a területfejlesztésben, és előnyösnek látja, hogy 2024 januárja óta a területfejlesztéssel összefüggő területek egy politikai vezetés alá tartoznak.

Navracsics Tibor szerint a növekedés és az egyensúly bonyolult viszonyban áll egymással, és bár Magyarország szépen zárkózik fel az EU átlagához, regionális szinten nem olyan rózsás a helyzet. A felzárkózás jelentős részét Budapest éllovas szerepének tulajdonítja.

A miniszter beszámolt arról, hogy a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon regionális dráma alakul ki, amely a gazdasági stagnálásnak, a koronavírus-járvány hatásainak és a munkaerő elszívásának köszönhető, különösen Ausztria és Németország irányába. "Mindennapos probléma a munkaerőhiány" – tette hozzá.

Navracsics Tibor három ligába sorolta a régiókat fejlettségi szintjük alapján. Az első ligába Budapest és környéke, a másodikba a közepes fejlettség csapdájával küzdő régiók, mint például Pest megye tartoznak, amelyek nem tudnak dinamikusan felzárkózni az EU átlagához. A harmadik ligába azok a régiók kerültek, amelyek az EU átlag fejlettségi szintjének hatvan százaléka alatt vannak.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy az elmúlt 10 évben több járás is kitört a fejlettségi csapdából, például a Debrecentől délre eső területek, és ebben jelentős szerepet játszott az uniós források sikeres lehívása, amiben Magyarország és Csehország az éllovasok közé tartozik. A miniszter hangsúlyozta, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az uniós források 55 százalékos felfüggesztési arányának megszüntetése érdekében, és térség alapú fejlesztési politikára kell áttérni.

Navracsics szerint aggasztó, hogy a top tíz középiskola szinte kivétel nélkül Budapesten található, és a legjobb ötven középiskola között is alig vannak felzárkózó térségek képviselői. Kiemelte a belső perifériák fejlesztésének fontosságát a növekedés és egyensúly harmonizálása érdekében.

A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint 184 milliárd forint uniós forrás érkezett be hazánkba, amely utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott tanári és óvónői béremeléshez.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy a magyar kormányzat célja, hogy visszahozza a területi szempontokat a kohéziós politikába, és a régiós szempont egyenlő mértékkel bírjon az ágazati kritériummal. A miniszter példaként Budapest és Pest vármegye közti különbséget hozta fel: az egy főre jutó GDP uniós átlagának a 158 százalékát termeli ki Budapest, míg Pest vármegye mindössze az uniós átlag 65 százalékán működik.

Varga Mihály pénzügyminiszter közlése szerint az év elején végrehajtott pedagógus-béremelésre mintegy 340 milliárd forintot fordítottunk hazai forrásból, és a most beérkezett 184 milliárd forint utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremeléshez. Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországra.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadásában hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság még nem tért vissza a teljes növekedési pályára, de 2024-ben egy újraindulást tesz lehetővé, amit az első negyedéves adatok is alátámasztanak. Kiemelte, hogy a költségvetés hiányát fokozatosan kell tovább csökkenteni, és nem lát inflációs veszélyeket a rendszerben, mivel a termelői árak deflációt mutatnak.

Nagy Márton szerint a fogyasztás helyreállítása, a beruházási aktivitás újraindítása, a magas exportaktivitás fenntartása és a munkaerőpiaci aktivitás növelése a gazdasági tárcájának fő feladatai. A jelenlegi adatok alapján idén hatszázalékos reálbér-növekedésre számít, és a minimálbérek emelése javított a helyzeten. A nyugdíjasok számára is jó hír, hogy idén 1,5 százalékos reál nyugdíjemelkedésre számíthatnak, és a kiskereskedelmi forgalomban is tapasztalható a fogyasztás visszapattanása.

A munkaerőpiac pozitív változásairól is beszámolt, kiemelve, hogy az inaktivitási ráta csökkent, az inaktívak száma 89 ezerrel esett vissza, miközben kevesebb a közfoglalkoztatottak száma. Magyarországon nagyon alacsony a munkanélküliség, és még van tartalék a rendszerben, képzések révén új embereket lehet bevonni. A magánszektorba 40-50 ezer ember ment át az államigazgatásból.

Nagy Márton szerint a magyar üzemanyagárak a régiós átlagár alatt vannak, és a kamatstop a kkv-szektorban is kiemelt szerepet játszott. "Az elektromos autók piacán fog múlni az európai gazdaság sikere" – jelentette ki, hozzátéve, hogy ennek hatalmas szerepe lesz a magyar gazdaságban is.

Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója előadásában kifejtette, hogy Európa egy "elszegényedő eminens tanuló", és az európai iparban kiemelt szerepe van az autógyártásnak. Azonban a Volkswagen botrány óta léket kapott, és ha az európai ipar nem marad versenyképes, akkor nem érünk el semmit az üvegházhatású gázok kibocsátásának területén sem. Bacsa szerint Európa egy eminens az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, de egyre rosszabb gazdasági teljesítménnyel. Kiemelte, hogy a versenyképesség csökkenésének elsődleges oka a pénzügyi, energia és kommunikációs szektorok integráltságának hiánya, és a következő Európai Bizottságnak és parlamentnek a versenyképes iparpolitikára kell helyeznie a hangsúlyt.