Az internetes óriáscégek és az EU adatvédelmi rendelete
Az Apple, a Google és a Meta vállalatokat súlyos bírság fenyegeti, ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy megsértették az új digitális versenyszabályokat, és működésük ellentétes az uniós adatvédelmi rendelettel.
Az említett technológiai óriásoknak az Európai Bizottság által indított vizsgálatok során felmerült, hogy nem felelnek meg a digitális piacokról szóló törvény (DMA) követelményeinek, amely a szolgáltatásaikat a riválisok számára is hozzáférhetővé tenné. Az Apple, a Google és a Meta éves forgalmának akár 10 százalékát kitevő bírságot kockáztatnak, ha bebizonyosodik a szabályszegés.
A hétköznapi eszközeink, mint az okostelefonok, tabletek, intelligens mosógépek, hangasszisztensek és okosórák állandó internetkapcsolatuk révén rengeteg információt gyűjtenek rólunk. Egy egyszerű Google keresés, egy webáruház hűségprogramjához való csatlakozás vagy egy intelligens termosztát használata már elegendő ahhoz, hogy adataink értékesek legyenek vállalatok és kormányok számára.
Az Európai Unióban letelepedett platformszolgáltatókra 2022. november 16-án hatályba lépett és 2024. február 17-től alkalmazandó a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA), amelynek célja a káros tartalmak elleni szigorúbb fellépés és a panaszkezelés, valamint a jogorvoslat elősegítése. A DSA-rendelet egy egységes online környezetet hoz létre az EU-ban, és a hagyományos panaszkezelési és jogorvoslati lehetőségeket már nem tartja elegendőnek.
A DSA-rendelet értelmében a platformoknak kapcsolattartási formákat és személyeket kell kijelölniük a felügyeleti hatóságok felé, rendszeres átláthatósági jelentéseket kell publikálniuk, és adatbázisokat kell létrehozniuk a hirdetésekről. A platformokon történő minden egyes tevékenységünket figyelemmel kísérik, és ezek alapján személyre szabott hír- és reklámfolyamokat állítanak össze. A profilozás-mentes felület választhatósága az uniós szabályozás egyik követelménye, ami a "fizetős Facebook" koncepciójához vezetett, ahol a felhasználók fizetnek a targetált reklámok hiányáért.
A szakjogász szerint a platformok működése jelenleg ellentétes az uniós adatvédelmi rendelettel (GDPR), és az átláthatóság, az indokolási kötelezettség értelmezhetetlen. A felhasználók többsége gondolkodás nélkül fogadja el a platformok feltételeit, ami ellentmond a tudatos és felelős döntéshozatal elvárásának.
A DSA-rendelet gyakorlati alkalmazása során egységes szabályrendszert hoz létre az EU vállalkozásai számára, hatékonyabban lép fel a jogellenes online tevékenységekkel szemben, és új mechanizmusokat vezet be a jogellenes tartalmak jelentésére. Az online platformok kötelezettségei egyértelműbbé válnak, és a digitális szolgáltatási koordinátorok intézménye, Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, kulcsfontosságú szerepet kap a rendelet végrehajtásában.