Szigorodnak az ESG elvárások: hogyan készüljenek a cégek és az ingatlanpiac?

Régóta ismerjük az ESG betűszót, ami a vállalatok fenntarthatósági szempontból történő objektív összehasonlítását teszi lehetővé, és ma már kormányzati szintű stratégia is foglalkozik vele. A közelgő határidők miatt a cégeknek egyre inkább figyelmet kell fordítaniuk erre a területre, amiről a Portfolio Property X 2024 konferencia második napján esett szó a szakértők előadásában.

A konferencián többek között Dr. Túri Anikó, Szemerédi Dóra Diána, Kákosy Zsolt, Schőmer Norbert, Rita Tuza, dr. Gerencsér-Herendi Helga, Szemerey Samu, Dr. Kovács Benedek, Budai Henrietta, Kulcsár Nóra és Limp Adrián MRICS adtak elő. A kormány 2024 januári KKV stratégiájában a hazai KKV-k ESG tudatosságának növelésével foglalkozik, de a vállalatoknál még elmaradások tapasztalhatók, amelyek egyik oka az információhiány.

Egy 2023-as felmérés szerint a megkérdezett vállalatok 61 százaléka érzi magát felkészültnek a CSRD szerinti közzétételi kötelezettségre Magyarországon. A folyamat a Német Beszállítói Törvénnyel kezdődött, amely az ESG-előírásokat tette kötelezővé a német vállalatok és külföldi beszállítóik számára.

Az ESG beszámolási kötelezettség a cégek számára lépcsőzetesen kerül bevezetésre, 2024-től az önkéntes alapú beszámolástól kezdve 2027-ig, amikor is a tőzsdén jegyzett KKV-k számára válik kötelezővé.

Az ESG törvény két fő kötelezettségcsomagot tartalmaz: a fenntarthatósági jelentéstételre és a fenntarthatósági átvilágításra vonatkozóan. A vállalkozásoknak évente kell majd kockázatkezelést végezniük, megelőző és korrekciós intézkedéseket hozniuk, panaszkezelési rendszert létrehozniuk, Társadalmi felelősségvállalási stratégiát készíteniük és közzétenniük, valamint külön ESG beszámolót közzétenniük.

A piac gyakorlati felkészültsége változó, de az ESG már minden panelbeszélgetésben előkerül. A tőkepiacon a fenntarthatósági szempontok először 2019-ben jelentek meg, és ma már a magyar és a régiós befektetői kör is kiemelt figyelmet fordít az ESG-re.

Az épületek üzemeltetése során keletkezik a kibocsátások nagy része, így az üzemeltetőknek is fel kell készülniük a határidőkre. A nagyvállalatok zöldkötvények kibocsátásával is élhetnek, miközben fejlesztéseiknél a lehető legmagasabb energiahatékonyságot érik el. Az ingatlantípusok között azonban eltérőek lehetnek a fókuszok, például egy raktárban a természetes fény és a hőmérséklet szabályozása is ESG szempont lehet.

A költségvonzatot jelölték meg a legnagyobb akadályként az ESG kritériumoknak való megfelelésben, de a piaci körülmények között ez megtérülhet a magasabb bérleti díjak és hozamok által. Az RICS fontos ajánlásokat fogalmazott meg az értékbecslésben az ESG kapcsán, és céljuk, hogy Budapest visszakerüljön a nemzetközi befektetői térképre.

Az "S" a munkavállalók egészségére és jólétére utal, és a cégek többek között fitenss bérletekkel, szűrőcsomagokkal, mentális coachinggal, táplálkozási edukációval és stresszkezeléssel tehetnek az egészségmegőrzésért. A válságállóság növelésére is van lehetőség a válsághelyzetekben alkalmazható eszközökkel.

A Balaton-felvidéken a Tájtéka projekt a fenntartható örökség és fejlesztések lehetőségeit vizsgálta, a turizmus és a gazdálkodás egymást segítő vagy egymás rovására történő erősödését firtatva.

A magyar ingatlanpiac ESG felkészültsége változó, az uniós irányelv hatálybalépése óta az ESG már kötelező elem. A piac még nem áll készen az adatok vizsgálatára, és a szereplők közötti egyeztetés fontosságát hangsúlyozzák.