Agydaganat-kezelés az ókori Egyiptomban

Az ókori Egyiptomban már négyezer évvel ezelőtt is próbálkoztak agydaganatok sebészeti kezelésével, ami jelentősen megelőzi a korábban ismert orvosi beavatkozásokat.

A Cambridge-i Egyetem kutatói egy több mint négyezer éves koponya vizsgálata során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomiak már jóval korábban megpróbáltak sebészileg kezelni rákbetegséget, mint ahogy eddig sejtették. Az ókori egyiptomiakról ismert, hogy magas szintű anatómiai ismeretekkel rendelkeztek, amit a mumifikálás során is alkalmaztak.

A fennmaradt papiruszok és hieroglifák tanúsága szerint az időszámításunk előtti 1600–1850 közötti időszakban már foglalkoztak orvosi tanulmányokkal, traumás sérülések kezelésével, protézisek készítésével és fogtöméssel. A dokumentumokban említést tettek a mellrákról is, mint gyógyíthatatlan betegségről, ami az első ismert leírások egyike a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek.

A Duckworth Laboratóriumban végzett vizsgálatok során egy időszámításunk előtti 2687 és 2345 közötti időszakból származó koponyán egy nagy tumort és harminc kisebb, áttétes daganatot találtak. A kisebb daganatokon vágásnyomokat azonosítottak, amelyeket valószínűleg éles fémtárggyal ejtettek, és amelyek arra utalnak, hogy a harmincas éveiben járó férfit kezelni próbálták.

Edgard Camarós Perez paleopatológus, a tanulmány egyik társszerzője szerint ez az első bizonyíték a direkt sebészeti beavatkozásra egy rákos megbetegedésnél. A kutatócsoport egy másik, időszámításunk előtt 664 és 334 közötti korszakból származó koponyát is vizsgált, amelyen egy ötven év körüli nő daganatának nyomait és két meggyógyult traumatikus sérülést találtak.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az ókori egyiptomi orvostudomány már képes volt a traumák kezelésére, de a rák még mindig a határterületei közé tartozott, amit megpróbálhattak, de nem tudtak sikeresen kezelni. Camarós Perez elismerte, hogy nehéz teljes képet kapni a páciensek állapotáról, mivel nem ismerik a klinikai anamnézisüket.