Az EU-tagság 20 éve és a magyar kormány szerepe a szegénység elleni küzdelemben
A Mozaik alapítvány konferenciáján a magyar kormány gazdasági ideológusai az Európai Unióban elért eredményeket és kihívásokat vitatták meg, kiemelve a magyar kormány szerepét a szegénység elleni küzdelemben. A rendezvényen a kormányhoz kötődő személyek előadásai domináltak, és a vitakultúra fejlesztésének szükségességét hangsúlyozták a mai polarizált társadalmi légkörben.
A konferencia a Mozaik alapítvány szervezésében került megrendezésre az Európa Pontban, amely az EU hivatalos magyarországi képviseletének is otthont ad. Az alapítvány célja a vitakultúra fejlesztése, ami különösen fontos egy olyan országban, ahol a választási viták ritkák és a közéleti diskurzus gyakran konfliktusokkal teli. Azonban a konferencián a kormányhoz kötődő férfiak előadásai domináltak, és a kormányzati ideológiai alapvetéseket és adatokat bemutató eseményen érdemi kritika nem hangzott el. A résztvevők mögötti intézmények és cégek egyben a konferencia támogatói is voltak.
Az EU innovációs szempontból kudarcot vallott
Böszörményi-Nagy Gergely, a NER startup-vonalának egyik képviselője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kuratóriumának elnöke szerint az EU innovációs szempontból kudarcot vallott. Böszörményi-Nagy úgy véli, hogy Európa gazdaságilag és geopolitikailag is lemaradt az USA és az ázsiai riválisok mögött. Az innováció terén Európa nem tudott versenyképes maradni, és a szabályozások akadályozzák a "bajnokok" felemelkedését. Az innovációra nem csupán technikai kérdésként, hanem kulturális küldetésként kell tekinteni, és a hagyományokból kell táplálkozni.
A magyar kormány a szegényekért tett a legtöbbet az Unióban
György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos szerint a magyar kormány a legtöbbet tette a szegényekért az Unióban. György kiemelte, hogy a kormány a családi adókedvezményekkel, egykulcsos szja-val és más célzott kedvezményekkel ösztönözte a magyar családokat a felemelkedésre. Saját számításai szerint mintegy kétmillió magyart emeltek fel a középosztály soraiba.
Szuverenisták és az EU "deep state"-je
Stumpf István, aki többek között alkotmányjogász, politológus és a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos volt, a nemzeti identitás és szuverenitás védelmét tartja ma az EU-ban a legfontosabb ügynek. Stumpf szerint a magyar Alkotmánybíróság határozata alapján a szuverén jogköröket uniós szervekkel közösen gyakorolják, és ez alapul szolgálhat az uniós döntésekkel szembeni védelemben.
Az euró bevezetésének dilemmái
A konferencián az euró bevezetésének dilemmáiról is szó esett. Az elemzők szerint az euró bevezetése nem varázsszer, és a felzárkóztatásra fordítható erőforrások felhasználása ellentmondásos tapasztalatokkal rendelkezik. Az euró bevezetésének célja nem önmagában a bevezetés, hanem a tagállami felzárkózás és az eurozóna gazdaságának előremozdítása kell, hogy legyen. A magyarok többsége támogatná az euró bevezetését, de a kormány részéről nincs erre politikai akarat.