Vigyázzon, így védekezhet a kiberbűnözők ellen
A Magyar Bankszövetség, az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központja, az Országos Rendőr-főkapitányság és az OTP Bank Biztonsági Igazgatósága közös erővel hívja fel a figyelmet arra, hogyan előzhetjük meg, hogy áldozatul essünk a kibercsalóknak, és mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj.
A digitalizáció gyors fejlődése és a kibertérben rejlő veszélyek miatt különösen ki vannak téve a támadásoknak azok, akik nem tudnak lépést tartani ezekkel a változásokkal. Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség elnöke és a Kiberpajzs program egyik projektvezetője szerint a csalók gyakran kecsegtető ajánlatokkal, sürgetéssel és nyomásgyakorlással próbálkoznak. A leggyakoribb csalások közé tartoznak az adathalász sms-ek, a banki szolgáltatók nevével visszaélve történő telefonálás, az állami hivatalokra és a postára való hivatkozás, valamint a személyi kölcsönök jogosulatlan felvétele is.
A kibercsalások áldozatai között minden korosztály és társadalmi csoport megtalálható, de a statisztikák szerint a kor előrehaladtával nő az ellopott pénz értéke is. Kivételt képez ez alól a 40-49 éves korosztály, akik gyakrabban válnak csalás áldozatává. Azonban Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkár-helyettese szerint nincs kiemelten veszélyeztetett korcsoport, mindenki ugyanolyan mértékben válik az internetes csalók áldozatává.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a banki átutalásos csalások számában és értékében 2022 óta megállt a növekedés, azonban a bankkártyás visszaélések száma továbbra is emelkedik. A 2023-as évben az áldozatokat összesen 23,2 milliárd forinttal károsították meg. Tavaly naponta mintegy 50 online csalás történt, azaz összesen 18 ezer károsult 23 milliárd forintos veszteséget szenvedett el.
A Kiberpajzs együttműködés keretében egy új ajánlást dolgoztak ki, amely segíti a banki ügyfélszolgálatot az empatikus kommunikációban és az események pontos rögzítésében. Az ajánlás részletei nem nyilvánosak, hogy a csalók ne szerezhessenek belőle információt. Az ajánlásban a banki dolgozók tárgyi tudása mellett az érzékenyítéssel is foglalkoznak, mivel nem könnyű feladat egyszerre szakmailag megfelelően és empatikusan bánni egy sokkos állapotban lévő ügyféllel.
Ha valaki csalás áldozata lesz, a legfontosabb, hogy bejelentést tegyen a banknál és feljelentést a rendőrségnél. Az OTP Bank szerint a legtöbb bejelentés hétköznapokon érkezik. Online csalásokkal kapcsolatban 2023. január 1-je óta 688 embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, több mint 350 embert azonosítottak gyanúsítottként; az elkövetők közül 587-en magyarok, 55-en ukrán állampolgárok voltak. Közülük 48-an irányítók voltak, 456-an "strómanok", 93-an pedig szervezők. Eddig 105 embert helyeztek letartóztatásba.
Az OTP Bank május 8-tól egymillió forintos napi átutalási limitet állít be automatikusan. Az MBH Bank ügyfelei maguk dönthetnek a limit beállításáról. A Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank és az Erste Bank is különböző limitkezelési megoldásokat alkalmaznak. A CIB Banknál 2024. szeptember 1-től lép életbe az MNB által elvárt komplexebb limitkezelés. Sütő Ágnes szerint azok az ügyfelek, akik nem kapnak értesítést a számlájukról, átlagosan 48 óra alatt veszik észre, ha pénzt loptak tőlük. Az OTP nemrég módosította egymillió forintosra minden ügyfelük utalási limitjét, ezt érdemes még tovább csökkenteni, például ha valakinek a lakbére a legnagyobb tétel minden hónapban az utalásai között, akkor ennek az összegéig. Aki az interneten vásárol, annak érdemes külön virtuális kártyát használnia és arra csak annyi pénzt rakni, amennyi a vásárlás összege, így ha véletlen egy csalóba ütközik, „csak” az az összeg vész el, nem a teljes vagyona. Az SMS-kontroll vagy push értesítés minden internetes vásárlás vagy utalás megerősítésére pedig még több biztonságot nyújthat.