Putyin zsebre vágta az osztrák titkosszolgálatot

A behatolás úgy kezdődött, hogy megszólalt a csengő. Nem sokkal 2018 február 28-án reggel 8 óra után Wolfgang Preisler osztrák rendőrparancsnok megnyomta a csengőt az ország belügyi hírszerző szolgálatának székhelyén, és megmutatta igazolványát a biztonsági kamerának.

Az incidens – a rendőrség és a BVT néven ismert kémszolgálat között – olyan vihart kavart, amely súlyosan erodálta Ausztria jó hírnevét a hírszerzés világában, és az ügynökség bezárásához vezetett.

Csak most, több mint hat évvel később, derült fény arra, hogy mi is történt azon a napon. Hírszerzési tisztviselők a Politiconak elmondták, a friss bizonyítékok arra utalnak, hogy a rajtaütés egy Moszkva által vezetett művelet része volt, amelynek célja az osztrák hírszerzés lejáratása volt.

A múlt hónapban az osztrák ügyészek felfedték, hogy az akciót előkészítő férfiak orosz ügynökök voltak, akiket Jan Marsalek, az összeomlott Wirecard bérszámfejtő cég szökésben lévő volt vezérigazgatója irányított.

A Moszkva által vezetett, összeesküvésnek látszó eset több okból is rendkívül veszélyes. Egyrészt úgy tűnik, hogy majdnem sikerrel jártak. Ha nem lett volna 2019-ben az úgynevezett ibizai botrány, talán semmi sem állt volna a terv megvalósításának útjába.

A legaggasztóbb azonban az, hogy a BVT rajtaütésért végső soron felelős Herbert Kickl akkori belügyminiszter most az FPÖ élén áll.

A mézesmadzag: hogyan szervezte be Oroszország Jan Marsaleket

Marsalek személyében, aki poliglott volt és szerette a kalandokat, az oroszok tökéletes eszközt találtak arra, hogy beszivárogjanak az osztrák biztonsági szervekbe.

Az egyik orosz összekötője később elvitte a szíriai Palmürába, hogy közelről láthassa az ottani háborút, ő pedig bekapta a horgot.

Beszivárgás az osztrák hírszerzésbe

2015-re Marsalek kapcsolatba került Martin Weiss-szel, a BVT akkori műveleti vezetőjével.

Az ügynökség 2. szekciójának vezetőjeként Weiss vitathatatlanul a legjobban informált hírszerzési tisztviselő volt Ausztriában.

Az egész titkosszolgálatot meg akarták kaparintani

Marsalek kampányának fő célpontja az FPÖ parlamenti frakcióvezetője, Johann Gudenus volt.

A következő feladat az volt, hogy rendőröket találjanak az akció végrehajtásához.

A rendőrök nem tudták, mit keressenek, ezért mindent felkaptak, amit csak találtak.

A razziában a rendőrség által lefoglalt 40 ezer gigabájtnyi adat között volt a Neptun Adatbank másolata.

A BVT-nél kialakult káosz közepette Moszkva az osztrák biztonsági szolgálatokba való teljes körű beszivárgásra törekedett.

Az osztrák hatóságok csak 2021-ben léptek Marsalek hálózatának felszámolása érdekében.

Ha Európa többi részét meglepte az osztrák fordulat, nem kellett volna.

Ausztriával hosszú ideje nagyon jó és szoros kapcsolataink vannak. Ausztria hagyományosan megbízható partnerünk Európában

– mondta Putyin az osztrák televíziónak néhány hónappal a BVT elleni rajtaütés után.