Rágalmazás miatt jelentik fel egymást a politikusok
A politikai életben gyakran kerül sor rágalmazási perekre, amelyek magánindítványra indulnak, mivel hivatalból nem büntethetőek. Szakértők szerint több ilyen per is indítható lenne, ha a jogszabályok ezt lehetővé tennék. A közszereplőknek szélesebb körben kell tűrniük a kritikát, de az emberi méltóság sérelme nélkül.
A közelmúltban több politikus is rágalmazás miatt került bíróság elé. Szél Bernadettet, az LMP korábbi társelnökét becsületsértő állítások miatt ítélték el, mivel 2021-ben rágalmazó megjegyzéseket tett Tarnai Richárddal szemben. A Budapest Környéki Törvényszék másodfokon is fenntartotta az ítéletet, mivel Szél Bernadett nem ismerte be felelősségét, és a mentelmi jog sem jelentett akadályt a büntetőeljárás szempontjából.
Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője szintén rágalmazás miatt került feljelentésre, Áder János testvére által. A feljelentés oka az volt, hogy Gy. Németh hazug kijelentéseket tett a bicskei pedofilüggyel kapcsolatban. A képviselő mentelmi jogát fel kellett függeszteni a bíróság elé állításához.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese is feljelentést tett rágalmazás miatt, mivel állítása szerint nem egyeztetett Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével, ellentétben a Tisza Párt alelnökének kijelentéseivel.
Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke bejelentette, hogy feljelentést tesz Orbán Viktor miniszterelnök ellen rágalmazás miatt, mert az ellenzéki politikusokat háborúpártiaknak állította be. Dobrev Klára is súlyos vádakat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben, amire a Sándor-palota közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy a köztársasági elnök nem követett el törvénybe ütköző cselekményeket.
A rágalmazás vétségét a Btk. alapján egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, de ha aljas indokból vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el, akkor a büntetés két évig terjedhet. Azonban a gyakorlatban ritkán kerül sor szabadságvesztés kiszabására, inkább pénzbüntetést alkalmaznak.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a rágalmazás vétségének elkövetése nem gyakori, és a közéleti szereplők gyakran nem kívánják a rágalmazó állításokat a közbeszéd tárgyaként fenntartani. A közszereplőknek szélesebb körben kell tűrniük a kritikát, de az emberi méltóság sérelme nélkül. A rágalmazásért a sértettek gyakran személyiségi jogi pert indítanak, ahol sérelemdíjat követelhetnek.
A bírósági tárgyalások alapvetően nyilvánosak, de a rágalmazási és becsületsértési ügyek tárgyalásai nem azok, így a nyilvánosság kizárva marad ezekből az ügyekből. A rágalmazás büntetőjogi felelősségét a magánindítványozónak kell bizonyítania, és ha a bizonyítás sikeres, a vádlottat fel kell menteni.