Magyarország nukleáris együttműködése Ázsiával és a Paks II projekt jövője

Magyarország nukleáris megállapodást kötött Japánnal és Kínával, de a Paks II projektben való részvételükről még nincs döntés, mivel a Roszatom áll a beruházás élén. A paksi atomerőmű kapacitásának bővítése és a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása is napirenden van.

Májusban Magyarország nukleáris megállapodást írt alá Japánnal, és egy széleskörű együttműködési egyezséget kötött Kínával is, amelyek a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát lefedik. Azonban a kormányzat nem közölt részleteket ezekről az egyezségekről, így nem világos, hogy ezek milyen hatással lesznek a hazai nukleáris kapacitás-bővítésre.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tudott konkrétumokat megosztani a megállapodásokkal kapcsolatban, és az Energiaügyi Minisztérium sem válaszolt az Economx érdeklődésére.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. megerősítette, hogy a japán és kínai tapasztalatokra alapozva a megállapodások lehetővé teszik a kutatás-fejlesztés, az egészségtudomány és a környezetvédelem területén való együttműködést.

A Paks II. projekt esetében, amely egy nemzetközi beruházás, a Roszatom a fővállalkozó, így az orosz állami vállalat dönt arról, hogy mely országok és cégek vesznek részt az új magyar atomerőművi blokkok építésében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elismerte, hogy a Roszatom felelős az alvállalkozók kiválasztásáért, és több nemzetközi cég is szerepel az eddig kiválasztottak között, beleértve a francia, német, amerikai és magyar beszállítókat is.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a kis teljesítményű és helyigényű atomreaktorok technológiai fejlesztésében, valamint a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbításában, amelyek előkészítése már folyamatban van.

Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint, ha minden a tervek szerint halad, a 2030-as évek elején a két új blokkot rá lehet kapcsolni a hálózatra.

Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az üzemidő-bővítés egy évtizedes folyamatot indít el, mivel a jelenlegi határidők 2032 és 2037 között járnak le. A paksi blokkok tervezett üzemidejét eredetileg 30 évben határozták meg, de a korábbi üzemidőhosszabbítások eredményeként további 20 évre kaptak engedélyt. Czibula Mihály, a További Üzemidő Hosszabbítás projekt vezetője szerint más országokban is gyakorlat a hosszabbítás, így a paksi hetven év nem számít kiugrónak.

Az economx.hu értékelése szerint, bár Magyarország nukleáris megállapodást kötött Kínával és Japánnal, a Paks II projektben való részvételük még nem biztosított, mivel a Roszatomnál dönthetnek a beruházásról, és az orosz állami cég határozhat arról, hogy szerepet kapnak-e a projektben az ázsiai országok.