Közös fellépés a magyarok és horvátok között az öngyilkosságok ellen

Magyarországon és Horvátországban egyaránt magas az öngyilkosságok száma, ami arra ösztönözte a két ország civil szervezeteit, hogy összefogjanak a probléma kezelésére. Egy megállapodást már aláírtak, és a jövőben egy nemzetközi szövetség létrehozását is tervezik.

A Horvát Mentálhigiénés Egyesületek Szövetségének elnöke, Tin Pongrac és a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány (LOKA) vezetője, Oriold Károly együttműködési megállapodást írt alá. A cél, hogy a World Lifeline Organisation részeként felhívják a figyelmet a depresszió- és öngyilkosság-megelőzés fontosságára. A megállapodáshoz bárki csatlakozhat szimbolikus aláírással, akár név vagy személyes adatok megadása nélkül.

A két szakértő közös munkába kezdett, miután hasonló problémákat észleltek mindkét országban. A terület szakértői vizsgálták, hogy milyen eltérő megoldások léteznek a nehézségekre. Oriold Károly szerint sokat tanulhatnak egymástól, és a horvát kormányzat együttműködő hozzáállása példaértékű lehet Magyarország számára is. A LOKA vezetője hozzátette, hogy regionális és uniós szinten is nagyobb esélyük van a sikerre, ha együttműködnek.

Tin Pongrac kiemelte, hogy Horvátországban 2023-ban 503 öngyilkosság történt, ami a 3,8 milliós népesség mellett magas aránynak számít. A 65 év feletti korosztályban történt öngyilkosságok aránya különösen riasztó, 44 százalék. Magyarországon, bár az öngyilkosságok száma 25 százalékkal csökkent, még mindig évente átlagosan 1700-1800 ember vet véget az életének. Az öngyilkossági kísérletek száma ennél jóval magasabb, éves szinten 30-40 ezer, rosszabb napokon akár 150 próbálkozásról is beszélhetünk.

Oriold Károly szerint a függőség és az öngyilkosság kéz a kézben jár, és Magyarországon az addiktológiai ellátásnak van hova fejlődnie. Több mint egymillió alkoholbeteg van az országban, akiknek kevesebb mint harmada kap kezelést. A koronavírus-járvány idején a helyzet tovább romlott, mivel nehezebben lehetett hozzáférni a pszichiátriai ellátáshoz. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a második legtöbb öngyilkosságot regisztráló ország az EU-ban.

Az öngyilkosság összetett jelenség, melyet több tényező is befolyásol. Az érintettek 80 százaléka előzetesen említést tesz a szándékáról, 60 százaléka az utolsó hónapokban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást, 65–75 százaléka férfi, de paradox módon a kísérletezők kétharmada nő. A legtöbb érintett küzd valamilyen pszichiátriai betegséggel vagy addikcióval, és 75 százalékuk kezeletlen depresszióban szenved.

Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen munkatársai szerint az öngyilkossági gondolatokkal küzdők öt apró lépést tehetnek a túlélés érdekében, többek között időt adni maguknak, kerülni a tudatmódosító szereket, biztonságossá tenni a környezetüket, reménykedni a túlélésben, és megosztani gondolataikat valakivel, akiben bíznak.

Magyarországon több lelkielsősegély-szolgálat is működik, amelyek ingyenesen elérhetők, mint például a Kék Vonal, a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálat, az Országos Kríziskezelő, a Caritas Lelkisegély, és a DélUtán. Az Index öngyilkosság-megelőzési témában indított minisorozatának cikkeit a korábbi részekben olvashatjuk.