Az orosz katonai veszteségek pontos számai és a konfliktus kockázatai
Az orosz-ukrán háború kezdete óta folyamatosan zajlanak a találgatások a katonai veszteségekről, de pontos számokat csak kevesen mernek mondani. A Mediazona független orosz médiaorgánum szerint eddig 54 185 orosz katona esett el biztosan az ukrajnai harcokban.
A konfliktus 2022-es kezdete óta mindkét oldalról csak becslések érkeznek a katonai veszteségekről, melyek tízezres, sőt egyes vélemények szerint százezres nagyságrendűek lehetnek. A pontos adatokat egyik fél sem hozza nyilvánosságra, mivel ez gyengeségeiket is feltárhatná. A Mediazona a háború kezdete óta gyűjti az adatokat, és eddig 54 185 orosz katonát azonosítottak, akik az ukrajnai csatatéren vesztették életüket. Azonban ez a szám csak a nyilvános forrásokból származik, így a valós veszteségek ennél magasabbak lehetnek.
Az ukrán oldal szerint az orosz veszteségek száma körülbelül 500 ezer, ezen belül 150 ezer elesett katona van. Ez a szám hasonló a franciák és a britek által közölt becslésekhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz invázió második évfordulóján beszélt arról, hogy 180 ezer orosz és 31 ezer ukrán katona esett el a harcokban.
A konfliktus geopolitikai kockázatai is egyre nőnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett, hogy "nagyon súlyos következményekkel" járhat, ha megengedik Ukrajnának orosz célpontok megtámadását nyugati fegyverekkel. Putyin szerint, ha Kijev végrehajtana ilyen támadásokat, a felelősség a nyugati fegyverszállítókat terhelné, és ez globális konfliktust eredményezhet. Az orosz elnök Taskentben tett látogatása során újságíróknak hangsúlyozta, hogy Európában számos állam sűrűn lakott területekből áll, és ezt a tényezőt szem előtt kellene tartaniuk, mielőtt orosz terület elleni támadásról beszélnének. Putyin hozzátette, hogy az ukrán hadsereg nem képes megfordítani a háború menetét, és minél több kísérletet tesz erre, annál nagyobb veszteségeket szenved el.
A háború katonai veszteségeinek pontos számát vélhetően csak a konfliktus befejezése után, hosszú idővel lehet majd meghatározni, mivel jelenleg csak becslésekre támaszkodhatunk. Az orosz elnök nyilatkozatai rávilágítanak arra, hogy a konfliktus további eszkalációja nemcsak a katonai veszteségeket növelheti, hanem globális biztonsági kihívásokat is teremthet. Emmanuel Macron francia elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábbi nyilatkozatai, miszerint meg kellene "semlegesíteni" azokat az orosz bázisokat, ahonnan rakétákat indítanak ukrajnai célpontok ellen, tovább fokozzák a feszültséget, mivel Moszkva ezt egyértelműen "vörös vonalnak" tekinti. Az Egyesült Államok és Németország is egyetért abban, hogy nem engedélyeznék a fegyvereik bevetését oroszországi célpontok ellen, ami a nyugati álláspont megosztottságát mutatja.
Vlagyimir Kulishov tábornok, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrizeti szolgálatának első igazgatóhelyettese azzal vádolja a Nyugatot, hogy titokban nukleáris csapásokat készítenek elő orosz célpontok ellen. Kulishov szerint a NATO felderítési tevékenysége és a kiképzés, beleértve a nukleáris csapások szimulációját is, jelentősen növekedett. Az orosz tábornok hangsúlyozta, hogy Oroszország védekező lépéseket tesz, és a közelmúltban taktikai nukleáris fegyverek bevetésével járó gyakorlatokat hajtott végre az ukrajnai határ közelében, amelyek hivatalosan védelmi célokat szolgáltak. Kulishov kiemelte, hogy az orosz határvédelemnek egyre több kihívást jelentenek az ukrán szabotázsakciók és a rakétatámadások, amelyek főleg a kritikus célpontok felé irányulnak.
A Nemzetközi Válságcsoport szerint Ukrajna kénytelen lehet megállapodni Oroszországgal, ráadásul Vlagyimir Putyin feltételei szerint. Az elemzők szerint 2023 megmutatta az ukrán stratégia gyengeségeit, és hogy a nyugati támogatás, különösen az Egyesült Államok részéről, nem garantálható. A jelentés szerint, ha Ukrajna és szövetségesei nem tudnak alkalmazkodni és fenntartani az elszántságukat, tovább folytatódnak az élet- és területveszteségek. Az ukrán erők hátránnyal küzdenek, miközben az orosz csapatok előrenyomultak Kelet-Ukrajnában, különösen Harkiv térségében, és lőszerhiánnyal küzdenek. A válságcsoport szerint Ukrajnának és szövetségeseinek gyorsan kell cselekedniük, hogy csapatai rendelkezzenek az Oroszország elleni harchoz szükséges fegyverekkel és kiképzéssel, különben Kijev kénytelen lesz olyan megállapodást kötni, amely Putyin orosz elnöknek megfelel.