Arnold Schwarzenegger apja és az osztrák rendőrség náci múltja

Az osztrák rendőrség múltjának sötét lapjait tárja fel a "Végrehajtó hatalom: Az osztrák rendőrség és a nemzetiszocializmus" című könyv, melyben Arnold Schwarzenegger apjának története is helyet kapott. A kötet bemutatja, hogy a rendőrség milyen szerepet játszott a nemzetiszocialista terrorrendszerben és a holokausztban.

Amikor Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, a rendőrség a nemzetiszocialista terrorrendszer lényeges részét képezte. A tisztviselők jelentős mértékben vettek részt a háborús bűnökben és a holokausztban. A rendőrség archívumának megnyitása átfogó betekintést nyújtott a végrehajtó hatalom működésébe, és ebben az aktákban Arnold Schwarzenegger hollywoodi sztár apja is feltűnt.

A könyvet Ausztriában mutatták be, és Barbara Stelzl-Marx szerkesztő és kortárs történész, a Grazi Egyetem munkatársa, a Ludwig Boltzmann Kutatóintézet vezetője szerint a jelenkori osztrák történelem egy különösen sötét fejezetével van dolgunk, amikor a nemzetiszocializmus idején az osztrák rendőrségről beszélünk.

Stelzl-Marx kiemelte, hogy a letartóztatásokért és a háborús bűnökért kezdettől fogva a rendőrség volt a felelős, de a rendőrök között ott volt a teljes spektrum: elkövetők és bűnözők, áldozatok és ellenállók. A személyes cselekvési szabadság volt a központi dolog, ami ma a rendőrhallgatók képzése szempontjából is érdekes lehet.

Arnold Schwarzenegger apjának szerepe

Arnold Schwarzenegger édesapjának, Gustav Schwarzenegger története is bekerült a könyvbe. Arnold Schwarzenegger maga indította el a kutatást apja katonai szolgálatának vizsgálatára a Simon Wiesenthal Központhoz intézett megkereséssel.

Gustav Schwarzenegger zenészként kezdte katonai pályafutását 1930-ban, majd tábori csendőrként vett részt a Lengyelország elleni támadásban 1939-ben. A Szovjetunió elleni hadjárat során harcokban és terepbiztosításban is részt vett, de megsebesült és maláriában szenvedett. A háború végéig a felső-stájerországi Mürzzuschlag csendőrőrmesteri rangjában dolgozott. A háború után tagadta, hogy az NSDAP tagja lenne, amelyhez az akták szerint 1941 januárjában csatlakozott, de hittek neki, így "tehermentes" maradt a szövetségi csendőrséggel.

A rendőrség szerepe a holokausztban

Az osztrák rendőrség központi szerepet játszott a náci uralom érvényesítésében és fenntartásában. A rendszer alapja a megfigyelés, az elnyomás és a terror volt. A politikai ellenfeleket és a bűnözőnek vagy antiszociálisnak besorolt személyeket a mauthauseni koncentrációs táborba és annak altáboraiba zárták be, ahol éhségben szenvedtek és kemény munkára kényszerítették őket.

A "Politikai Osztály" vezető tisztségviselői többségében bűnügyi rendőrök voltak, akik nyilvántartást vezettek a foglyokról, kihallgatták őket, és döntöttek a sorsukról. A rendőrség szerepet játszott a táborból történő szökések esetén is, mint például a szovjet hadifoglyok tömeges kitörésekor 1945 februárjában.

Andreas Kranebitter, a könyv társszerkesztője és az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívumának munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a náci korszakban is volt ellenállás a rendőrségen, ami nagyon bátor dolog volt, hiszen saját intézményeik és kollégáik ellen kellett kiállniuk.