A martfűi rém: Egy sorozatgyilkos útja a kéjvágytól a brutális gyilkosságokig
A martfűi rém története nemcsak a helyi közösséget, hanem az egész országot is megdöbbentette hét évtizeddel ezelőtt, és komoly kérdéseket vetett fel a korabeli nyomozati módszerekkel és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.
Kovács Péter, akit a martfűi rémként ismerünk, Szolnokon született 1934 januárjában, és teherautó-vezetőként dolgozott. Rendezett családi háttérrel rendelkezett, és nem tartották munkakerülőnek. Azonban 1957-ben, egy moziban töltött este után, ahol a Visszaélés című argentin filmet nézte meg, elhatározta, hogy ő is hasonlóan erőszakos cselekedetet hajt végre. Egy lányt követett haza, megtámadta, megerőszakolta és megölte. Az áldozat halálát fulladás okozta, és Kovács hazament. Az áldozat meggyilkolásáért egy ártatlan férfit ítéltek halálra, majd később életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették az ítéletet.
Hat évig nem követett el újabb bűncselekményt, de 1963 novemberében újra támadt egy asszonyra, aki azonban túlélte. Négy hónap múlva egy újabb kísérletet tett, majd két további nő holttestét találták meg a Tiszában. Kovács lebukása egy szerencsés véletlennek köszönhető, amikor 1967-ben egy megcsonkított nő holttesténél apró üvegdarabkát találtak a körmök alatt. A rendőrség átvizsgálta a teherautóját, üvegszilánkokat találtak, és több szemtanú is felmerült. Sógora vallomása után letartóztatták, és 1968. december 1-jén kivégezték.
A martfűi rém története megihlette a magyar filmeseket is, így 2016-ban bemutatták A martfűi rém című bűnügyi thrillert, amelyet Sopsits Árpád rendezett. A film a 1950-es és 1960-as években történt eseményeket dolgozza fel, és a magyar filmkultúrában kiemelkedő alkotásként tartják számon. A valós eseményeket feldolgozó történet a korabeli Magyarország egyik legmegrázóbb bűnesetét mutatja be, ahol egy ártatlan férfi került börtönbe, miközben a valódi gyilkos szabadon maradt. A film a szocialista Magyarország hangulatát is megragadja, és a korabeli nyomozás nehézségeit, valamint a politikai rendszer torzulásait mutatja be.
A főbb szerepekben Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor és Bárnai Péter láthatóak, akik hitelesen adják vissza a történetet. A film nem csak izgalmas és félelmetes, hanem mélyreható társadalmi drámaként is funkcionál, rávilágítva az emberi természet sötét oldalaira és a rendszerszintű igazságtalanságokra. Sopsits Árpád alkotása nemzetközi szinten is megállná a helyét, kiváló vágásával és lenyűgöző képi világával.