Navracsicstól Rogánig: az állami kibervédelem tündöklése és kopása
Az állami kibervédelem Magyarországon 2010 után kezdett el központilag szerveződni, és 2015-ig hatékonyan, nemzetközileg is elismerten működött. A NATO és az Európai Unió keretein belül kiemelkedő szerepet töltöttünk be, azonban a 2014-es választások után a magyar kibervédelmi képességek eltűntek a nemzetközi térképről, és a kormányzati kibervédelem felelőse mára Rogán Antal lett.
A kibervédelem fejlesztése a 2010-es választások után kapott lendületet, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) alatt önálló jogkörrel rendelkező Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) jött létre, amely az EU és NATO minősített adatainak védelméért felelt. A kibervédelmi központ, a CDMA (Cyber Defence Management Authority) 2011 februárjától kezdte meg működését Frész Ferenc vezetésével, aki piaci szakembereket toborzott, így gyorsan elindulhatott az érdemi munka. A kibervédelmi központnak rálátása volt a minősített hálózatokra is, beleértve a titkosszolgálatok és a külügy által használt rendszereket. A kibervédelmi központ létrehozása gazdasági érdekeket sértett, mivel a kívülről érkező szakemberek látták, hogy milyen intézkedéseket kellene megtenni az információbiztonság érdekében.
A kibervédelmi központnak sikerült hatékony információáramláson alapuló működést kialakítania, és egy fenyegetésalapú figyelmeztetési rendszert is létrehoztak. A KIM alatt működő struktúra lehetővé tette, hogy Magyarország részt vegyen az EU és a NATO kiberbiztonsági munkacsoportjaiban, és egy nemzetközi információmegosztási mechanizmust hozzanak létre. 2012 és 2015 között egy magyar szakember vezette a NATO kibervédelmi munkáját, és a V4 országok és Ausztria részvételével működő közép-európai kibervédelmi szövetség is létezett.
A 2014-es választások után a kibervédelmi központ helyzetében változások következtek be. Az NBF vezetőjét kirúgták, a kibervédelmi központ lehetőségei szűkülni kezdtek, és a hazai információmegosztási rendszer is gyengülni kezdett. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot beszántották, és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet a Belügyminisztérium (BM) gyűrte maga alá. A CDMA megszűnt, helyén a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alatt a Nemzeti Kibervédelmi Intézet jött létre új gárdával.
A kibervédelmet különböző állami szervekbe, köztük a titkosszolgálatok és a honvédség alá olvasztották be, ami megnehezítette a naprakész szaktudás megszerzését. A magyar külügy folyamatos informatikushiánnyal küzd, és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet álláshirdetései folyamatosan jelennek meg az interneten.
Frész Ferenc szerint orosz gazdasági érdekek állhatnak a kibervédelmi rendszer szétbombázása mögött, bár kézzel fogható bizonyítéka erre nincs. Az orosz-magyar kapcsolatokban fontos események történtek ebben az időszakban, például a paksi atomerőmű bővítésének tárgyalásai és a kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező Szijjártó Péter kinevezése külügyminiszterré.
A 2022-es választások után a titkosszolgálatok Rogán Antal felügyelete alá kerültek, így a kibervédelemért is ő felel. Jelentős változások következtek be a nemzetközi kibervédelmi körforgásban, és Magyarország nem került vissza a nemzetközi kibervédelmi körforgásba.
A kibervédelem átalakításának hatásai a nemzetközi kiberbiztonsági rangsorokban is megmutatkoznak. 2012-ben Magyarország a legagresszívebben támadó országok között a tizedik helyen szerepelt, 2015-re a 37. helyre csúszott vissza. A GCI index szerint 2014-15-ben a világon a 6., Európában pedig a 3. helyen álltunk, míg a legutóbbi, 2020-as felmérésen a világon 35., Európában pedig a 22. helyre csúsztunk vissza.