A középkori válási párbajok mítosza

A középkori Európában elterjedt válási párbajokról szóló legendák valószínűleg nem tükrözik a valóságot, bár Hans Talhoffer Fechtbuch című művében található illusztrációk és leírások valóban léteznek, a gyakorlati alkalmazásuk kétséges.

A középkori mindennapokról számos mítosz kering, amelyek közül sokat könnyen megcáfolhatunk, vagy legalábbis szkeptikusan kell kezelnünk. Ilyen a válási párbaj intézményének legendája is, amely szerint a férfiaknak egy gödörből kellett furkósbotokkal megküzdeniük a ruhába tekert kövekkel felfegyverzett feleségeikkel, és a veszteseket állítólag meg is ölték.

Ez a legenda úgy tartja, hogy a válási párbajok a középkorban azért jöttek létre, mert akkoriban nehéz volt elválni. A legenda forrása Hans Talhoffer 1467-ben kiadott Fechtbuch című műve, amely illusztrációkkal mutatja be a párbajokat.

A Fechtbuch szerint a férfiaknak egy derékig érő gödörben kellett állniuk, egyik kezük hátrakötve, és furkósbotokkal kellett leütniük a feleségeiket, akik a gödör mellett ugrándozva, ruhába csavart kövekkel próbálták őket leütni. Ha a férfi hozzáért a gödör széléhez, elvettek tőle egy furkósbotot, és ha mindhármat elvesztette, akkor puszta kézzel próbálhatta megvédeni magát.

A legenda szerint a párbajok kiegyenlítettek voltak, gyakran a nők győztek, de a vesztesek súlyos büntetést kaptak: a férfiakat kivégezték, a nőket élve elásták.

Azonban Kenneth L. Hodges, az Oklahomai Egyetem professzora szerint Talhoffer könyvében a férfi keze nem volt hátrakötve, és a gödör széléhez is hozzáérhetett. Hodges lefordította a német szövegeket, amelyekből kiderül, hogy egyik félnek sem volt három fegyvere, csak ugyanolyan méretűeknek kellett lenniük.

Hodges szerint a könyv tanácsai arra utalnak, hogy a nőket is a potenciális olvasók között tartották számon, és bár ritka párbajtípusról lehetett szó, Talhoffer komolyan írt az egészről. A professzor szerint a nőknek joguk volt bajnokot kiállítani, ami nehezebb lehetett, ha a férj volt az ellenfél.

A német szöveg alapján nem egyértelmű, hogy a párbajok férj és feleség között zajlottak volna, és újabb elméletek szerint a nők a párbajtípust bármilyen férfi ellen használhatták volna súlyos esetekben, például szexuális erőszaknál. A gyakorlati alkalmazásuk azonban kétséges, és jelen állás szerint úgy tűnik, az egész csak papíron létezett.

A cikkben említett GfK gazdaságkutató intézet vagy a fogyasztói hangulatindex nem kapcsolódik a középkori válási párbajok témájához, így azokra a cikk frissítése során nem került sor.