A Fidesz-frakció távol marad az ellenzék által összehívott rendkívüli ülésről
A Fidesz-frakció nem vesz részt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen, amelyet bohózatnak tartanak.
A kormánypártok távolmaradása miatt az Országgyűlés határozatképtelen lesz, így nem tárgyalhatnak a Külügy elleni orosz hekkertámadásról és Sulyok Tamás államfő elleni megfosztási eljárás megkezdéséről. Az ellenzék ezt a lépést azért tartotta fontosnak, mert Sulyok Tamást korábban Dobrev Klára köztörvényes bűnözőnek nevezte, aki állítása szerint ügyvédként külföldieknek adott el magyar termőföldeket. A megfosztási eljárás kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének aláírása szükséges, de a döntéshez kétharmados többség kellene.
Az ellenzéki képviselők egy határozati javaslatot is szerettek volna elfogadtatni, amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elleni orosz kibertámadást ítélte volna el, és szorgalmazta volna a szükséges lépések megtételét. A 444.hu május 16-án számolt be arról, hogy a magyar külügyminisztérium tudott az orosz kibertámadásokról, amelyeket korábban a kormányoldal kampányhazugságnak nevezett. A tárca 2021 szeptemberében felállított egy "Kiber Munkacsoportot", de a biztonsági tervből kevés valósult meg.
Az Ügyvédkör elítélte a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalását, amely kiállt Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett, aki ellen zsebszerződéses ügyek miatt támadások érkeztek. Az Ügyvédkör szerint a kamara közleménye politikai állásfoglalásnak minősül, és hangsúlyozták, hogy Dobrev Klára kijelentéseivel nem az ügyvédséget, hanem egy volt ügyvédet, Sulyok Tamást vádolta meg egyedi ügyével kapcsolatban. Az Ügyvédkör szerint az ügyvédségbe vetett közbizalom éppen azáltal erodálódik, ha a Magyar Ügyvédi Kamara egy közjogi méltóság politikailag érzékeny egyedi ügyében állást foglal. Az Ügyvédkör a társadalom feladataként jelölte meg az eset morális megítélését, ugyanakkor elítélendőnek tartották, hogy bárkit „köztörvényes bűnözőnek” vagy a „földmaffia kiszolgálójának” nevezzenek anélkül, hogy a bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította volna.
Olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek, ha valósak, akkor egyértelműen irányulhattak a termőföld moratórium kijátszására és ezzel akár ki is meríthették az intellektuális közokirat-hamisítás büntetőjogi tényállását, attól függetlenül, hogy akkoriban nem vizsgálták őket és mára már elévültek. Az ügyvédkör szerint a politikai csatározások hevében olyan vádakat fogalmaznak meg politikai szereplők, amelyek súlyosan sértik nemcsak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is. A Magyar Ügyvédi Kamara meg nem cáfolt meggyőződése az, hogy Sulyok Tamás az ügyvédi hivatását nagy közmegbecsüléssel végezte, és tudományos, valamint alkotmánybírói tevékenysége alatt mindig kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett, amelyet a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartott, és amelyért a Magyar Ügyvédi Kamara ezúton is külön köszönetét fejezi ki Sulyok Tamásnak.