Kivégzést, öngyilkosságot és gyermekrablást nézve nevelkedünk
Hiába rajong a fél világ a Disney meséiért és filmjeiért, korántsem mondhatók annyira gyerekbarátnak a legnagyobb klasszikusok, mint azt gondolnánk. Sok mesében és gyerekeknek készült filmben ugyanis gyilkosság, öngyilkosság, gyerekkereskedelem vagy éppen kínzás borzolja a kedélyeket, amelyeknek komoly személyiségromboló hatásuk lehet egyeseknél. A témában lapunknak nyilatkozó dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a szülők felelőssége éppen ezért megkérdőjelezhetetlen, hiszen ők tudják egyedül megértetni a gyerekkel azt, hogy a látottak nem valós események.
A felhőtlen gyermekkor kapcsán gyakran a meghitt, harmonikus légkört, a megfelelő anyagi hátteret, a közös emlékeket emlegetjük. Az életünk első éveiben a családunkon kívül sok másik tényező is alakítja, miként gondolunk vissza egyes korszakokra, így az óvodai és iskolai emlékek mellett a kedvenc fagyink, illetve a tévén bámult mesék és filmek is komoly hatást gyakorolnak ránk, sőt, a későbbi életünket szintén befolyásolhatják.
A gyerekeknek szóló filmek és mesék veszélyeire nemrég többen is felhívták a figyelmet a Redditen, ahol a felhasználók egy része arról indított diskurzust, hogy több olyan közkedvelt, gyerekeknek készült mese és film van, amelyben olyan jelenetek kaptak helyet, amelyek korántsem fiataloknak valók – szúrta ki a Daily Mail a posztot. A mai píszí világban a készítők már sokkal jobban figyelnek mindenre, ráadásul a korosztályi besorolást is meglehetősen komolyan veszik, a régi klasszikusokban azonban még jócskán láthattak a nézők kínzásokat, gyilkosságokat, öngyilkosságot, kivégzést vagy éppen gyerekkereskedelmet.
A három testőr, Tarzan és Pinokkió is sokkol
Az évek során számos fiataloknak készült filmben voltak ijesztő jelenetek és olyan pillanatok, amelyek sokkal inkább az érettebb korosztály számára lettek volna megfelelők. A Disney-féle Tarzantól kezdve – amely a főszereplő szüleinek holttestét tárta a szemek elé – egészen az az 1992-es Beethoven című filmig, amelyben a rosszfiút végül brutálisan megölték. A közösségi média felhasználói a gyerekfilmek olyan sötét oldalaival foglalkoznak, amelyek kiskorukban megrémítették őket.
A vita azután indult el, hogy az egyik felhasználó felidézte, hogy gyerekkorában mennyire megrázta a Disney 1993-as, A három testőr című filmjének egyik képsora, amely a mai napig élénken él a fejében, ennyi év elteltével is. A szóban forgó jelenetben a Rebecca De Mornay alakította karaktert, Milady de Wintert halálra ítélik. A hóhér éppen arra készül, hogy lefejezze a nőt, ám Milady ehelyett egy óvatlan pillanatban inkább a mélybe veti magát a szikláról, ahol a kivégzés zajlott.
Az 1985-ös Visszatérés Óz földjére című film azon jelenetét is megemlítették, amikor Dorothy meglátogatja Mombi hercegnőt a kastélyában, és egy fejgyűjteményre bukkan. Egy másik hozzászóló az 1940-es, Pinokkió című animációs film egy részletét is traumatikusnak találta, amikor kiderül, hogy a gonosz fuvaros gyerekeket rabol el, akik rossz magatartásuk miatt szamárrá változnak, így eladhatóvá válnak.
Az 1988-as, Roger nyúl a pácban című vígjáték egyik jelenetében a Christopher Lloyd által alakított Judge Doom meggyilkol egy rajzfilmes cipőfigurát savba mártva. A Tarzan egyik jelenetében pedig Kala megtalálja az árván maradt Tarzant egyedül az erdőben, a képsorokon látható, ahogy átlép egy pisztolyon, majd megmutatják a fiú halott szüleinek takaróval borított testét, körülöttük pedig véres mancsnyomok vannak. A Beethoven című film végén pedig a főszereplő családja a kutyát megölni készülő rosszfiút elteszi láb alól egy tucat injekcióstűvel.
Könnyen visszaüthetnek a látottak
Manapság már a protokoll részét képezi, hogy a különböző médiahatóságok minden egyes filmet és reklámot korhatár-ajánlóval látnak el, azaz már előre jelzik, hogy milyen korosztály számára javasolják az adott alkotás megtekintését. A klasszikus régi mesék azonban még nem voltak ellátva besorolással, így egy régebbi kiadást látva könnyedén olyan jelenetek szemtanúi lehetnek a fiatalok, amelyekről fentebb is szót ejtettünk.
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus kiemelte, hogy a gyerek fejében zavar tud keletkezni akkor, ha olyan dolgot lát, hall, amit nem tud értelmezni, nem tud hova tenni, ami belőle félelmet vált ki. „A hangok, a cselekedet vagy cselekmény, amit ő lát, az alapvetően egyfajta zavart okoz a fejében, és ő sok esetben bele is képzeli magát az adott szituációba, ami még a felnőttekből is ki tud váltani sok esetben szélsőséges reakciót. A gyerekek ráadásul tovább szövik ezeket a fejükben, és elkezdik értelmezni a saját kognitív értelmi fejlettségük alapján. Hogyha valaki erre képtelen, mert akár nincs stabil képe mondjuk a halálról, akkor a gyereknek a biztonságérzete megrendül”.
A szakember szerint a gyerek magára vonatkoztatja azt, amit lát, hall és elkezd félni, hogy akkor az anyukáját is bánthatják, hogy neki is levághatják az ujját, vagy ha anya elmegy a boltba, neki is beleállítják a baltát a hátába. Amikor már azt érzi a gyerek, hogy elveszítheti a szüleit, az további fantáziákat szülhet. A sötétség tovább generálja a félelmét, nehezebben alszik el, mert fél, emiatt elkezd újra bepisilni, szorongásos tüneteket produkál, rágja a körmét.
A szülők szerepének fontossága ez esetben is megkérdőjelezhetetlen. „Sok esetben úgy lehet feloldani ezeket a félelmeket, hogy a szülő megbeszéli a gyerekkel azt, amit látott, ugyanis így tudhatjuk meg azt, hogy ő hogyan gondolkodik, mit érez, milyen érzéseket váltott ki belőle a mese. Hogyha nem neki való valami, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki félelem, rettegés, hiszen sokszor valósnak élik meg a látottakat. Minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé áll a két lábbal a földön és gondolkodik racionálisan, így nagy szükség van a szülők jelenlétére” – emelte ki dr. Makai Gábor.