Washington és Peking a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, miközben a kínai haditerv aggodalmakat kelt
A kínai és az amerikai képviselők egyaránt kiemelték a párbeszéd jelentőségét, miközben Kína az amerikai beavatkozást, az Egyesült Államok pedig a kínai hadgyakorlatokat kritizálta Tajvan körül.
A két nagyhatalom tengeri ügyekben tartott konzultációkat, ahol megállapodtak a kockázatok kezelésének érdekében a párbeszéd fenntartásáról. A kínai külügyminisztérium szerint elkerülik a félreértéseket és a téves számításokat. Kína komoly aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok közeli vizeken történő tevékenységei miatt, és felszólította őket, hogy ne avatkozzanak be a régió vitáiba, valamint ne használják a tengert Kína ellenőrzésére. Emellett arra is felszólították az Egyesült Államokat, hogy hagyjanak fel a "tajvani függetlenségi" erők támogatásával.
Az amerikai törvényhozás képviselőinek egy delegációja nemrégiben Tajvanra látogatott, ami Pekingben hagyományosan éles reakciókat vált ki. Korábban, Nancy Pelosi látogatása után Kína hadgyakorlatokat hajtott végre Tajvan körül. Most pedig Laj Cseng-tö, a szárazföldi Kínával szemben kritikus politikus tajvani elnökké választása váltott ki hasonló választ, melyet egy amerikai delegáció látogatása követett.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kiadott közleményben Mark B. Lambert, a Kína-ügyi megbízott kifejtette, hogy az USA elkötelezett a nemzetközi tengerjog és a hajózási szabadság fenntartása mellett. Lambert hangsúlyozta a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fontosságát, és aggodalmát fejezte ki a kínai hadsereg rendszeres hadgyakorlatai miatt ebben a régióban.
A múlt héten Peking váratlanul kétnapos hadgyakorlatot jelentett be Tajvan körül, amely a sziget önállóságára törekvő politikáját fenntartó új elnök, Laj Csing-tö beiktatási ceremóniájára adott válasz volt. Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint Kína arra készülhet, hogy 2028-ban – akár erőszak alkalmazásával is – belekényszerítse a tajvani elnököt, hogy aláírjon egy annexiós vagy egy békeszerződési dokumentumot Pekinggel. A folyamatosan emelkedő intenzitású gyakorlatokat állandó kibertámadásokkal és információs kampányokkal támasztanák alá, amely a lakosságot merítené ki.
Egy esetleges invázió azonban hatalmas logisztikai kihívás elé állítaná Pekinget, és az Egyesült Államok hírszerzése vélhetően előre figyelmeztetné Tajvant, így a védelmi erők előzetes csapásokkal tudnának készülni. A kínai haderő állapotáról szóló lesújtó jelentések, a dél-kelet-kínai partvidéki időjárás és a várható rendkívüli költségek szintén nem kedveznek egy nagyszabású hadmozdulatnak.
Tajvan 1949 óta kvázi függetlenül működik Kínától, és az elmúlt évtizedekben a világ félvezető- és chipgyártásának egyik legfontosabb központjává vált. Hszi Csin-ping kínai elnök az elmúlt években fokozta a nyomást a tajvani vezetésen, amellyel az évtizedek óta tartó vitát szeretné Kína egyértelmű győzelmével lezárni. A demokratikus berendezkedésű sziget ennek ellenáll, és egyre szorosabb kapcsolatot épít ki az Egyesült Államokkal, amely támogatásáról biztosította Tajvant.