Ukrajnai francia kiképzőtisztek: Tárgyalások és segélyek folyamatban
Ukrajna még nem jutott döntésre Franciaországgal kapcsolatban a kiképzőtisztek küldéséről, de tárgyalások zajlanak az ügyben – erősítette meg Rusztem Umerov, az ukrán védelmi miniszter.
A miniszter Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatát pontosította, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek az országba. Umerov kiemelte, hogy bár még nem született megállapodás Franciaországgal és más partnerekkel, a tárgyalások folyamatban vannak.
Az ukrán védelmi minisztérium Telegram-csatornáján közzétett információk szerint az ukrán vezetés már február óta javasolja, hogy a katonai kiképzést ne külföldön, hanem Ukrajna területén végezzék.
Szirszkij főparancsnok a francia védelmi miniszterrel, Sébastien Lecornu-val folytatott videóbeszélgetést követően Telegram-oldalán üdvözölte a francia kezdeményezést, amely szerint kiképzőket küldenének Ukrajnába. Hozzátette, hogy már aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a francia tiszteknek, hogy hamarosan ellátogassanak az ukrán kiképzőközpontokba.
A védelmi minisztérium azonban hangsúlyozta, hogy a Szirszkij által említett dokumentumok csak előkészítés alatt állnak, és a vezérkar a bürokratikus folyamatok gyorsítása érdekében már megkezdte a vonatkozó iratok belső előkészítését.
Jelenleg több nyugati ország is segíti Ukrajnát katonák külföldön történő kiképzésével, de a kijevi vezetés szerint a hadsereg létszámhiányának pótlására további katonák mozgósítására van szükség, amelyek kiképzése Ukrajna területén költséghatékonyabb és egyszerűbb lenne.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke egy párizsi konferencián februárban felvetette a nyugati csapatok Ukrajnába küldését a helyi fegyveres erők kiképzésére. A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökségnek hétfőn eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az ukrán területen történő kiképzés azon projektek közé tartozik, amelyekről a február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta folyik vita, és amelyekkel kapcsolatban továbbra is zajlik a munka az ukránokkal, hogy felmérjék pontos szükségleteiket.
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának. Olaf Scholz német kancellár és Macron egy francia-német együttes kormányülés után hangsúlyozták, hogy további pénzügyi eszközökhöz szeretnének hozzáférést biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás. Az Egyesült Államok javaslata szerint a G7-ek nagyösszegű hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.
Az uniós tagállamok visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre, tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd. Az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, hogy az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Macron németországi látogatásának zárónapján reagált Szirszkij főparancsnok korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába. A francia elnök sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között, és hozzátette, hogy a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat.