Tizennégy vagonnyi szemét úszott a Tiszán - Újabb folyómentő akció indul

Ismét elindul a Call-Action program, amelynek célja a Tisza és mellékfolyói, köztük a Maros és a Latorca megtisztítása a több ezer tonnányi PET-palacktól és egyéb hulladéktól.

A PET Kupa partnerei a Diageo Zrt. támogatásával összesen 1400 tonna hulladékot gyűjtöttek össze, ami elegendő lenne tizennégy tehervagon megtöltéséhez. A projekt célja a folyók és forrásvidéki területek tisztítása, valamint a kárpátaljai lakosság szelektív hulladékgyűjtésre való nevelése. A környezetvédelmi projekt a Call-Action 2.0 keretében folytatódik.

Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője szerint Ukrajnában a hulladékgazdálkodás még kezdeti szakaszban van, és 200 olyan település létezik, ahonnan egyáltalán nem szállítják el a hulladékot.

Az elmúlt év során 21 településen, 29 iskolában, 61,8 ezer lakos és diák bevonásával összegyűjtött 1,4 millió kilogramm hulladék minden várakozást felülmúlt, mivel ez a mennyiség 700 tonnával haladta meg a tervezett 690 ezer kilogrammot.

A PET Kupa már 11 éve küzd a Tisza árterének megtisztításáért, amely a Felső-Tiszán keresztül három országból is szennyeződést kap. A Duna évente 1500 tonnányi műanyag szemetet szállít, ebből legalább 250 tonna a Tiszából származik.

A Tisza árterén hatezer szennyezett pontot azonosítottak, és a környéken felhalmozódott hulladék mennyisége elérheti az 1665 tonnát. Kárpátalján évente legalább tízezer tonna hulladék keletkezik, és a cél az, hogy a kisebb folyókon már megfogják a szennyező anyagokat.

Ábrahám Gergely, a Diageo kelet-európai vállalati kapcsolatok igazgatója elmondta, hogy számukra fontos a fenntarthatóság támogatása, ezért is vállaltak szerepet a Call-Action 2.0 projektben. A környezetvédelem és a közösségi felelősségvállalás szorosan összekapcsolódik, de a projektbe fektetett pontos összeget nem árulta el.

Viktor Buchynskyy, a kárpátaljai hulladékudvar vezetője szerint az Ukrajnát sújtó háború nehezíti a helyzetet. Az elmúlt években a következő mennyiségű szelektív hulladékot gyűjtötték össze:

• 2020-ban: 142,1 ezer kilogramm;
• 2021-ben: 141,1 ezer kilogramm;
• 2022-ben: 206,7 ezer kilogramm;
• 2023-ban: 172,6 ezer kilogramm;
• 2024 első negyedévében: 61,1 ezer kilogramm.

Buchynskyy hozzátette, hogy az áramellátás időszakos hiánya és a nehéz munkakörülmények mellett a csökkenő humánerőforrás is problémát jelent. Egy folyómentő ökobusz segítségével eddig 178 tonna hasznosítható hulladékot gyűjtöttek be Ungvárban.

A projekt célja nem csak a lakossági szelektív hulladék begyűjtése, hanem a már a folyóba került hulladék egy részének eltávolítása is. Egy hálóval, amelyet oszlophoz feszítenek ki, összegyűjtik és kiemelik a vízen lebegő műanyag palackokat. A támogatásokat gép- és járműpark bővítésére, valamint humánerőforrás fejlesztésére használják fel.

Magyarországon az egy főre jutó hulladék mennyisége átlagosan 416 kilogramm, és 2016 óta nem sikerült ezen a területen fejlődni. Az energetikailag hasznosított települési hulladék tekintetében jelentős lemaradásban vagyunk az uniós átlaghoz képest. A hulladékgazdálkodás elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, valamint a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, amiben Magyarország nem áll túl jól.