Antiszemita kártya és izraeli lobbi: ezért képtelen az USA megfékezni Netanjahut
„Ezzel az uszító döntéssel Mr. Khan elfoglalta a helyét a modern idők legnagyobb antiszemitái között” – húzta elő nemrég az antiszemita kártyát Benjamin Netanjahu izraeli elnök, aki videó-üzenetben kommentálta a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének indítványát.
Az ICC főügyésze, Karim Khan nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte Netanjahu és védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, valamint három Hamász vezetőt is célba vett az indítvánnyal. Az ICC döntése egy-két hónapon belül várható, amelynek már a megszületése is üzenetértékű. Az izraeli kormányfő és védelmi minisztere így egy polcra kerülhetnek Putyin elnökkel, ami különösen érdekes, tekintettel arra, hogy Izrael az Egyesült Államok egyik legközelebbi szövetségese.
További viharfelhők is gyülekeznek Izrael fölött, mivel több EU-tagállam, köztük Spanyolország, Írország és Norvégia is bejelentette, hogy a palesztinok lakta területet önálló országként ismeri el, és hasonló lépésre készül Belgium, Málta és Szlovénia is.
Az önálló Palesztina mögött felsorakozó országok és a hágai főügyész indítványa azt jelzi, hogy egyre többen próbálnak fellépni Izrael háborúja ellen. A Hamász 2023. október 7-én terrortámadást hajtott végre, Izraelnek pedig joga van az önvédelemhez, de azóta a helyzet a rombolásról és a vérontásról szól. Az izraeli hadsereg akciói 35 ezer palesztin életét követelték, a sebesültek száma pedig elérheti a 80 ezret. A gázai övezet épületeinek közel kétharmada megsemmisült, a lakosság nagy része Rafah városába szorult.
Joe Biden amerikai elnök felháborodással fogadta Khan indítványát, de ez inkább kötelező gesztusnak tűnt. Biden elnök korlátozni fogja az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat, ha a Netanjahu-kabinet nem mond le a Rafah ellen tervezett offenzíva szándékáról. Az Egyesült Államok évtizedek óta Izrael legnagyobb fegyverbeszállítója, és a megállapodás egyedülálló kedvezményeket is magában foglalt.
Az izraeli lobbicsoportok jelentős befolyással bírnak az amerikai politikára. Az Amerikai Izraeli Közügyi Bizottság (AIPAC) az egyik legismertebb lobbicsoport, amely jelentős befolyást gyakorol a Kongresszusra és arra, hogy Izrael bírálói ne jussanak fontos külpolitikai pozíciókhoz. A lobbicsoportok mindkét nagy párt jelöltjeit támogatják, így az amerikai politikai váltógazdaság nem okoz törést befolyásolási potenciáljukban.
Izrael hűtlen szövetségesként viselkedik, gyakran ignorálva az amerikai kormány javaslatait. Az Egyesült Államok évtizedek óta gazdasági és katonai támogatásokat nyújt Izraelnek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában is többször vétózott Izrael elleni határozatokat. Az amerikai támogatások mellett Izrael stratégiai értékkel is bír az Egyesült Államok számára, de a jelenlegi háború során stratégiai teherként is megjelenhet.
Az izraeli társadalomnak el kellene gondolkodnia, hogy érdemes-e még a Netanjahu-kormány mögött felsorakozni. Netanjahu és klikkje hatalmuk megőrzésére törekszik, miközben Izrael a nemzetközi elszigetelődés felé halad, és az antiszemitizmus világszerte erősödik.
A Moszad egykori vezetője, Josszi Cohen állítólag már 2015 óta próbálta kompromittálni az ICC legfőbb ügyészét, Fatou Bensoudát, és nyomást gyakorolt rá az izraeli hadsereg által elkövetett feltételezett háborús bűnök kivizsgálása kapcsán. Cohen, aki Netanjahu egyik legközelebbi szövetségese volt, személyesen vezette a Moszad részvételét az ország csaknem évtizedes projektjében, amely a hágai bíróságra való nyomásgyakorlást érintette. A Guardian szerint Cohen megfenyegette Bensoudát, mondván: „Segítened kell nekünk, és hagyd, hogy vigyázzunk rád. Nem akarsz olyan dolgokba keveredni, amelyek veszélyeztethetik neked vagy a családodnak a biztonságát.”
Az izraeli hírszerzés állítólag Bensouda családtagjai iránt is érdeklődött, és titkos hangfelvételeket szereztek meg a férjéről, amelyeket az ügyész hitelességének csorbítására használtak fel. Az izraeli miniszterelnöki hivatal szóvivője a vádakat hamisnak és megalapozatlannak nevezte.
Ezek az események azt mutatják, hogy az izraeli kormányzat és a titkosszolgálatok milyen messzire hajlandóak elmenni, hogy megvédjék érdekeiket a nemzetközi jogi fórumok előtt, és hogy milyen mértékben képesek befolyásolni a hágai bíróság döntéseit. Az izraeli politikai és katonai rendszer régóta tart a hágai bíróság lépéseitől, amelyek most Netanjahu és Gallant, valamint a Hamász vezetői elleni letartóztatási parancsokkal értek csúcspontjukra. Az ICC vizsgálata és a Moszad tevékenysége rávilágít arra, hogy a nemzetközi jog és a diplomácia milyen összetett és konfliktusokkal teli terület lehet.