Titkosszolgálati együttműködés és orosz hekkertámadások a külügy ellen
Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-szövetségesek közötti információs háló részeként kap jelentéseket, amelyekből kiderül, hogy a szlovák titkosszolgálatoktól is érkeznek információk. E jelentések alapján nincs tudomása arról, hogy a Robert Fico elleni merénylet mögött állna bárki vagy bármi.
A miniszterelnök a Nemzeti Sport híreit követően a titkosszolgálatok jelentéseit olvassa reggelente, amelyek a szövetségesek közötti információmegosztás részét képezik. Ez az információs előny különösen Magyarországon jelentős, ahol a kormánypárt a nemzetközi témákat, mint az illegális migráció vagy az orosz-ukrán háború, belpolitikai célokra használja fel. Ugyanakkor az Európai Unióban és a NATO-n belül egyre bizalmatlanabbak a magyar hatóságokkal szemben, és kevesebb bizalmas információt osztanak meg velük. Az orosz titkosszolgálatok éveken át történő jelenléte a Külgazdasági-és Külügyminisztérium informatikai rendszerében csak erősíti ezt a képet.
A kormányzati álláspont szerint az orosz hekkertámadások nem voltak sikeresek, és államtitkokhoz az oroszok nem férhettek hozzá. A támadók nem a titkosszolgálatok zárt hálózatát, hanem a külügy nyílt hálózatát törték fel. Nyugat-Európában is előfordulnak hasonló támadások, amelyek nem jelentenek politikai csatlóságot Oroszországgal szemben. A NATO-tagság révén Magyarország részese a Szövetségi Információ Előállító, Megfigyelő, Felderítő Rendszernek (JISR), amely lehetővé teszi a közös hírszerzést és az információk megosztását.
A NATO-n belüli Polgári Hírszerzési Bizottság (CIC) a polgári hírszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, és minden NATO-tagországot képviselnek benne, így Magyarországot is. A titkosszolgálatok közötti együttműködés nem csak a hivatalos megállapodásokon alapul, hanem a szakmai kapcsolatokon és a kölcsönös bizalmon is.
A Berni Klub egy hivatalos együttműködési platform, amely az EU 27 államának, valamint Norvégiának és Svájcnak a titkosszolgálatait tömöríti. A magyar titkosszolgálatok is részesei ennek a klubnak, amely információcserét és tapasztalatmegosztást tesz lehetővé. A klubban való részvétel azt jelzi, hogy a magyar titkosszolgálatok még nem kerültek kizárásra, ellentétben az osztrák szolgálattal, amelyet kizártak az orosz befolyás miatt.
A magyar titkosszolgálatok a Közép-európai Konferencia (MEC) nevű szervezetben is jelen vannak, amely hasonló szerepet tölt be, mint a Berni Klub. A nemzetközi együttműködés fontos részei a közös sörözések és informális találkozók is, ahol a külügyet ért orosz hekkertámadásról is beszéltek.
A titkosszolgálati együttműködésekben léteznek „szürke zónás” kooperációk is, amelyekhez szoros politikai szövetség szükséges. Az ilyen együttműködések hatással lehetnek a magyar titkosszolgálatok munkájára és a külföldi partnerekkel való együttműködésére. A „szürke zónás” együttműködések során a partnerállamok forrásokat és módszereket is megoszthatnak egymással.
A nemzetközi együttműködésben a nagyobb titkosszolgálatok, mint az amerikaiak, jelentős segítséget nyújthatnak a kisebb országoknak. A közös műveletekhez szükséges bizalom azonban sérülhet, ha a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok nem megfelelőek. Az európai államokban a titkosszolgálatok szakmai vezetői autonóm döntéseket hozhatnak, amelyek a nemzetközi műveletekben való részvételt is befolyásolhatják.