Szöul a népességfogyás ellen: pénzügyi támogatás a sterilizáció visszafordítására és az űrkutatás fejlesztésére

Szöul városa pénzügyi támogatást kínál azoknak a lakosoknak, akik a sterilizációjukat (vasectomia vagy tubectomia) szeretnék visszafordítani, ezzel is próbálva megállítani a népesség csökkenését és a demográfiai válság kialakulását.

A Bloomberg információi szerint a dél-koreai főváros minden egyes lakosnak akár 1 millió wont (körülbelül 734 dollár) ajánl fel, hogy csökkentse a gyermeket vállaló párok orvosi beavatkozásának anyagi terheit. A programra összesen 100 millió wont különítettek el, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés Szöulban. Ez az intézkedés része egy nagyobb, 1500 milliárd wonos költségvetési csomagnak, amelyet a városi hatóságok terjesztettek a városi parlament elé.

Szöulban a helyzet különösen aggasztó, ahol a statisztikák szerint 100 nő csupán 55 gyermeket szül, ami a legkevesebb a nagyvárosok között. A város lakossága, amely 2022-ben 9,4 millió volt, 2052-re várhatóan 7,9 millióra csökken.

A városi hatóságok már korábban is nyújtottak pénzügyi támogatást a petesejtek lefagyasztásához és a meddőségi kezelésekhez. Oh Se-hoon polgármester korábban kijelentette, hogy a város "minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítani fog" a népesség növelése érdekében, beleértve egy párkereső program elindítását is.

A gyermekvállalási vonakodás mögött több tényező is meghúzódik, többek között a magas megélhetési költségek és az elérhető lakhatás hiánya. Yoon Suk Yeol elnök egy televíziós beszédben bejelentette, hogy kormánya egy új minisztérium létrehozását tervezi a termékenységi válság kezelésére.

Érdekesség, hogy Dél-Korea a 70-es és 80-as években még a vasectómiát ösztönözte, mivel attól tartottak, hogy a népességnövekedés irányíthatatlanná válik.

A népességfogyás mellett Dél-Korea más területeken is próbálja erősíteni globális pozícióját. A dél-koreai kormány új űrügynökséget indított, célul kitűzve, hogy 2027-re megduplázza az űrkutatásra szánt költségvetést. Az a cél, hogy elősegítse az ország előretörését a globális űrkutatási versenyben, miközben a magánvállalatok támogatását is növeli – írta meg a The Japan Times. Dél-Korea évtizedek óta ismert technológiai fejlesztéseiről és innovációiról – ilyenek például a Samsung okostelefonok és az SK Hynix félvezetők – most az űrkutatás területére is szeretne betörni. Szöul eddig csak másodlagos szereplő volt ezen a területen, korlátozott finanszírozással és néhány kudarcélménnyel. A tudományos és technológiai miniszter vezetésével viszont útjára indították az új űrügynökséget, amelynek célja Dél-Koreát az űrkutatás nagyhatalmává tenni. A kormány 2027-re tervezi megduplázni a terület éves költségvetését, elérve az 1,1 milliárd dollárt.

Jun Szogjol elnök kormánya eddig is jelentős összegeket fordított az ország rakétaprogramjára és navigációs műholdakra. Dél-Korea első saját fejlesztésű rakétája, a Nuri 2021-ben indult útnak, majd egy évvel később követte egy műhold is. Az amerikai SpaceX segítségével egy katonai megfigyelő műholdat is pályára állítottak. A Korea AeroSpace Administration (KASA) létrehozását jelentős lépésnek szánják az ország űrprogramjának fejlesztésében. Az ügynökség ambiciózus projekteket tervez, többek között személyzet nélküli holdraszállást 2032-re és Mars-küldetést a következő évtized közepére. A dél-koreai kormány piaci cégek számára létesítményeket épít Dél-Csolla tartományban és alapot hoz létre a magánűrvállalkozások támogatására. A Korea Aerospace Industries és Hanwha Aerospace jelentős szerepet vállalnak az új fejlesztésekben, többek között műholdindításokban és új rakétatechnológiák fejlesztésében. A hosszú távú cél az állami támogatás révén globálisan versenyképes technológiák fejlesztése és a magánvállalatok erősítése ezen a területen.

Az űrkutatás a jövő egyik legfontosabb geopolitikai területének számít, egyre több ország fordít növekvő figyelmet a versenyfutásban való részvételre.