Három európai ország elismerte a Palesztin Államot
Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan is elismerte a Palesztin Állam létezését, ezzel tízre emelkedett azon EU-tagállamok száma, amelyek de jure is elismerik a Ciszjordániából, Kelet-Jeruzsálemből és a Gázai övezetből álló államot.
A Palesztin Nemzeti Hatóság üdvözölte, míg Izrael ellenezte a döntést. Spanyolország és Írország az Európai Unión belül eddig is a palesztin nép két legnagyobb támogatója volt, és régóta törekednek arra, hogy az EU de jure fogadja el a Palesztin Állam létezését. A legutóbbi EU-csúcson azonban csak annyit sikerült elérni, hogy az EU és a tagállamok továbbra is a két állami rendszert támogatják.
A három ország szerint a hivatalos elismeréssel érhető el a hosszútávú béke a Közel-Keleten. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint a béke csak a két állami rendszer keretében képzelhető el, ahol bizonyos területeket Izrael és a Palesztin Állam közösen kormányoz, és a határok sérthetetlenek. Spanyolország nem ismeri el az eredeti, 1967-es határokon túli módosítást, kivéve, ha a két fél megállapodik erről.
A Reuters tudósítása szerint a mostani három ország csatlakozásával a 193 ENSZ-tagállamból már 146 ismeri el hivatalosan a Palesztin Államot.
Az ír taoiseach, Simon Harris szerint eredetileg a békefolyamat végén akarták volna elismerni Palesztinát, de Spanyolországgal és Norvégiával együtt most hozták meg a döntést, hogy életben tartsák a béke lehetőségét.
Izrael korábban is ellenezte az ilyen lépéseket. Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter azonnali hatállyal visszahívta a norvég és az ír nagykövetet, és egykoron egy közösségi oldalon úgy kommentálta az esetet, hogy aki elismer egy palesztin államot, az bűnrészes lesz a zsidó nép elleni népírtásra való felbújtásban és háborús bűnökben.
Az EU még mindig megosztott az ügyben
Eddig nyolc uniós tagállam ismerte el hivatalosan a Palesztin Államot, amelyek között megtalálható Bulgária, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Lengyelország, Magyarország, Románia, Svédország és Szlovákia. Magyarország már 1988 óta elismeri Palesztinát, és most Írország és Spanyolország is csatlakozott hozzájuk.
A jövőben Szlovénia és Málta is elismerheti hivatalosan Palesztinát, mindkét ország jelezte, hogy fontolóra vette az elismerést. Sajtóhírek szerint Szlovénia csütörtökön teheti meg ezt a lépést, míg Málta korábban arról számolt be, hogy gondolkodnak rajta.
Sok állam, köztük Franciaország és Németország jelenleg ellenzi a hivatalos elismerést. Párizs szerint még nem jött el az ideje, Németország pedig az Egyesült Államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy csak kétoldalú dialógusokkal lehet elérni a két állami rendszert. Az EU-tagállamokon kívül többek között az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság sem ismeri el a Palesztin Államot.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke üdvözölte Madrid és Dublin döntését. Az Euronews szerint Michel támogatja a két állami megoldást és a Palesztin Állam elismerését, de szerinte az elismert államnak láthatóan életképesnek kell lennie. Michel szerint az EU számára a legjobb megoldás más országokkal való összehangolt megközelítés, hogy így teremtsenek befolyást az ügyért.
A Dán parlament kedden leszavazta a palesztin állam elismerésére vonatkozó határozattervezetet, miután a dán külügyminiszter korábban kijelentette, hogy nincsenek meg a független palesztin állam elismeréséhez szükséges előfeltételek. A dán törvényjavaslatot február végén nyújtotta be négy baloldali párt. Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter szerint nem tudják támogatni ezt a határozatot, de azt kívánják, hogy egy napon megtehessék.
Az ENSZ Közgyűlése pénteken elsöprő többséggel fogadott el egy határozatot, ami kimondja, hogy a palesztinok teljes jogú tagságra jogosultak az ENSZ-ben. Ez az egyébként szimbolikus lépés a palesztinokkal érzett növekvő globális szolidaritást tükrözheti, miközben Izraelnek és az Egyesült Államoknak politikai vereséget jelenthet. A határozatra nemmel szavazott Izrael mellett az Egyesült Államok és Magyarország is.
Az „egységes palesztin állam” a spanyolok szerint a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magába foglaló területet jelentené a Hamász-rivális Fatah vezette Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt, fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem.
A Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság már az előző évtizedben elfogadta a Palesztin Nemzeti Hatóságot, mint állami szereplőt, így legitim résztvevője a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant védelmi miniszter és a Hamász vezetői ellen kiadott elfogatóparancsról szóló diskurzusnak is. Az elfogatóparancsok kimeneteltől függetlenül az ő malmukra hajthatnák a vizet: a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom, a Fatah által vezetett hatóság fennhatósága alapesetben két entitásra terjedne ki, Ciszjordániára, ahol az övék a vezető szerep, és a Gázai övezetre, ahol viszont a rivális Hamászé az ellenőrzés csaknem húsz éve. A mérsékeltebb Fatah nem folytat fegyveres harcot Izrael ellen, így az elfogatóparancs kiadása kedvező helyzetet teremtene a számára: vagy a rivális Hamászt érintené, vagy a palesztin állam elismerését elvben is elutasító izraeli vezetést - vagy mindkettőt elítélné háborús bűnök miatt.
Az iszlamista merényletet alig túlélő indiai-brit író, Salman Rushdie a Bildnek adott interjúban azt mondta, egy mostani palesztin állam egy Afganisztánéhoz hasonló szélsőséges iszlamista rezsim, Irán szatellit-állama lenne a „fasiszta” terrorszervezettel az élen.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy eljussunk afelé, amit mindenki az egyetlen lehetséges megoldásnak tart a békés jövő eléréséhez: egy olyan palesztin államhoz, ami békében és biztonságban él egymás mellett Izraellel", mondta Pedro Sanchez miniszterelnök a spanyol köztévén.
A francia Nemzetgyűlés felfüggesztette ülését, miután az ellenzékhez tartozó radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) egyik képviselője, Sébastien Delogu palesztin zászlót lengetett az ülésteremben, amiért azonnali hatállyal két hétre kitiltották a nemzetgyűlésből. Az incidens aznap történt, amikor három európai állam, Spanyolország, Írország és Norvégia hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot.
Címlap: MOHAMMED HUWAIS/AFP (Reuters)