A tálibok eltávolíthatók Moszkva tiltólistájáról

Két orosz szaktárca terjesztett elő javaslatot arra, hogy a tálibokat vegyék le Moszkva tiltólistájáról. A döntés előtt azonban még vannak tisztázandó kérdések, és az orosz vezetésnek kell majd határozni a kérdésben.

Zamir Kabulov, a külügyminisztérium második ázsiai főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a tálib kormány hivatalos elismerése nem lehetséges a tiltólistáról való levétel előtt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még vannak meghaladásra váró momentumok, amelyek után az orosz vezetés fog dönteni. Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szerint hamarosan „teljeskörű” kapcsolatfelvétel történhet Kabul és Moszkva közt, ami valószínűleg azt jelenti, hogy Oroszország elismeri a tálibok hatalmát Afganisztán fölött és nagykövetséget nyitnak Afganisztán fővárosában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése szerint Afganisztán nem közömbös számukra, és a folyamat a valóság felismerését tükrözi. Lavrov szavai alátámasztják, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a közép-ázsiai országban zajló eseményeket. Az orosz külügyminiszter szerint már „az övék a hatalom” az országban, és követve Kazahsztán példáját, leveszik őket a terrorszervezetek listájáról, amelyen 2003 óta szerepeltek.

Kabulov továbbá megjegyezte, hogy a hivatalos elismerés hiányában Moszkva nem tart megemlékezést az orosz-afgán diplomáciai kapcsolatok felvételének 105. évfordulóján, ami a formális kapcsolatok hiányát jelzi. Az orosz külügy- és az igazságügyi minisztérium javaslatot tett Vlagyimir Putyin elnöknek az afganisztánt irányító tálib mozgalomnak a tiltott szervezetek listájáról való levételére.

Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója pozitív tendenciákat említett Afganisztánban, és megjegyezte, hogy ha a tálibokat nem akadályozzák külső szereplők, akkor képesek lesznek helyreállítani a rendet az országban. Bortnyikov múlt héten Biskekben, a FÁK-országok biztonsági főnökeinek tanácskozásán fejtette ki álláspontját. Medvegyev hozzátette, hogy a modern Afganisztán vezetői próbálnak konstruktív párbeszédet folytatni, és megjegyezte: "Mennyire lesz ez őszinte? Meglátjuk”.

A döntés hátterében az Afganisztánnal határos szovjet köztársaságok biztonsága áll. Az oroszok attól tartanak, hogy a tálibok által inspirált vagy épp támogatott dzsihádista csoportok alakulhatnak ki a térségben. A Kreml emellett meg akarja akadályozni a migránsok regionális beáramlását az országba, valamint az ópium- és heroinkereskedelem újbóli fellendülését. Annak ellenére, hogy a tálibok ellen több nemzetközi szankció is született, Moszkva évek óta tartja a kapcsolatot a radikális iszlamistákkal.

2018-ban az Afganisztánban állomásozó amerikai hadsereg megvádolta Oroszországot, hogy fegyvereket szállít a táliboknak. A vádakat Moszkva tagadta. Oroszországnak konfliktusos a múltja van Afganisztánnal. A Szovjetunió még 1979-ben szállta meg az országot, amit tízéves háború követett az USA által akkor támogatott iszlamista milíciák ellen. Amikor a szovjetek kivonultak, a milíciákból létrejöttek a jelenleg hatalmon lévő radikális iszlám tálibok.