Orbán világháborúval riogatva vázolta fel csúsztatásokkal teli világképét
A miniszterelnök a kormányzati kommunikáció egyik fő arcának, Bohár Dánielnek beszélt, miközben felvázolt egy rettegésre alapuló világképet. Megnéztük, mi igaz mindabból, amit elmondott.
Orbán Viktor a kampányhajrában ritkán adott interjút, de a Blikk után Bohár Dánielnek is nyilatkozott, ahol egy rettegésre alapozott világképet vázolt fel. A beszélgetés során a miniszterelnök Robert Ficóval kapcsolatosan elmondta, hogy aggodalmát fejezte ki a szlovák miniszterelnök biztonságával és a brüsszeli együttműködéssel kapcsolatban, bár Fico véleménye a háborúról Orbánéval jelentős átfedésben van.
A kormányzati kommunikáció szerint Fico merénylője baloldali, háborúpárti volt, de Orbán ezt a beszélgetésben nem említette, csak a biztonsági intézkedésekről beszélt, amelyeket nem kedvel.
A beszélgetés fő témája az ukrajnai háború volt, ahol Orbán egy esetleges NATO-misszió lehetőségét is érintette. Macron francia elnök beszélt a NATO beavatkozásáról, de a NATO-tagállamok között nincs konszenzus ebben a kérdésben.
Orbán a kommunikációjában gyakran használ olyan kijelentéseket, amelyek valóságalapúak, de megtévesztő következtetéseket von le belőlük. A NATO-misszió esetében is így tett, holott a NATO csak kiképzési és koordinációs szerepet vállalna, nem pedig közvetlen katonai beavatkozást.
A miniszterelnök szerint a nyugati országok kevésbé ellenzik a háborút, mert győztesként kerültek ki belőle, de a kormányzati kommunikáció Németországot, amely mindkét világháborúból vesztesként került ki, háborús uszítás bűnbakjaként állítja be.
Orbán szerint a háború miatt az árak emelkednek, de a gazdaságpolitika és a választások előtti osztogatás is hozzájárult az inflációhoz. A magyar infláció 2022 novemberében 23,1 százalékon állt, és bár 2023 végére 10 százalék alá csökkent, a bérek növekedése nem tartott lépést az áremelkedéssel.
A miniszterelnök szerint a politikusok kudarcot vallottak, mert a katonák helyett a választott vezetőknek kellene dönteniük, de a NATO-ban a döntéseket a demokratikusan választott vezetők hagyják jóvá.
Orbán a fegyveripar felpörgéséről beszélve egy ellenséges hálózat képét vázolta fel, amely szerint a háborúpárti erők sikeréhez fegyverek, harcolni hajlandó emberek, kormányok és korrupt média szükségesek. Ezzel szemben Magyarországot egy beszélgető, kávéházi országként ábrázolta.