A bankszektor helyzete és kilátásai Magyarországon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a bankszektor tavaly 1441 milliárdos nyereséget ért el, amelyet a jegybanktól kapott 1700 milliárdos kamatbevétel is támogatott, annak ellenére, hogy az extraprofitadó és a kamatstop 450 milliárddal csökkentette a nyereséget. A jelentés előrejelzése szerint azonban a bankszektor nyeresége idén csökkenhet, és a hitelezés növekedése is mérséklődik.
A Magyar Nemzeti Bank kiemelte, hogy a hazai bankrendszer stabil és sokkellenálló, a nemteljesítő hitelek aránya csökkent, és a tőkehelyzet megfelelő. A bankszektor likviditása tovább emelkedett, és a stressztesztek alapján a szektor egy súlyos sokk esetén is teljesítené a szabályozói követelményeket. A jegybank szerint a bankszektor profitja már 2024-ben csökkenhet, amit a monetáris kondíciók normalizálódása, a hitelkockázatok növekedése és a kamatokat érintő kormányzati intézkedések is befolyásolhatnak.
A bankszektor tavalyi adózott eredményét több tényező is befolyásolta, többek között a babaváró hitel és a CSOK-hitel fair value értékelése, valamint a kapott osztalékok. A jegybank azonban hangsúlyozza, hogy ezek bruttó értékek, és a tényleges profitjavító hatás meghatározásához a nettó eredményhatást kell figyelembe venni.
A bankszektor tőkehelyzete megfelelő, a teljes tőkemegfelelési mutató 20% körüli, és a bankok közel 500 milliárd forint osztalék kifizetését tervezik, ami az előző éveknél alacsonyabb osztalékfizetési hányadot tükröz. A nemteljesítő hitelek aránya alacsony, a vállalati NPL-ráta 3,8%-on, a háztartási 2,4%-on áll, amihez a feszes munkaerőpiac és az adósságfékszabályok is hozzájárulnak.
A jegybank a kereskedelmi ingatlan-hitelek kockázatait is elemezte, és megállapította, hogy a kereskedelmi ingatlanok hiteleinek NPL-rátája 3,9%, a megújítási kockázat alacsony, és a szektor szavatolótőkearányos kitettsége a projekthiteleknél 34%, ami kevesebb mint a 2008-2012 közötti szint fele.
A hitelpiaci árazási kockázatok közül kiemelkedik a lakáshitelek THM-plafonja, amely jelentősen szűkítette a lakáshitelek felárát és az adóskockázati tényezők szerepét az árazásban. A THM-plafon tartós fenntartásának azonban több negatív következménye is lehet a bankok számára. A THM-plafon a megállapítások szerint nem csökkentette a lakáshitelhez való hozzáférést, a kockázatos ügyfelek még nem szorultak ki a lakáshitelpiacról.
A kamatstop kivezetésével a sérülékeny háztartások száma 26 ezerre csökkent, ami a kamatstopban lévők 9%-át és az érintett jelzáloghitelállomány 17%-át jelenti. A jegybank a támogatott programok gyermekvállalási feltételeinek teljesülési kockázatát is vizsgálta, és megállapította, hogy ezek a bankszektor számára nem jelentenek érdemi pénzügyi stabilitási kockázatot. A 2016-18 között kötött csok-szerződések esetén 27-33 százalék esetén maradt el a gyermekvállalás, és 2023. júniusi adatok alapján a legkorábban hitelt felvett párok negyedének nem született gyereke, ez 12 ezer hitelszerződést és 115 milliárd forint hitelállományt jelent.
A vállalati hitelezésben nem tért magához a hitelkereslet, és a bankok csökkenő hitelkeresletre számítanak a hosszú lejáratú hitelek esetében. A jegybank 4-5%-os vállalati hiteldinamikára számít idén, és a lakossági hitelállomány bővülése is 10% alatt maradhat. Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint célzottabb hitelprogramok kellenének, például beruházási vagy fenntarthatósági célokra. A jegybank mindenesetre idénre 4-5 százalékos, jövőre 8-9 százalékos vállalati hiteldinamikára számít.