Az Egyesült Államok szerint az ellenzék nyerte a venezuelai elnökválasztást
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint "elsöprő bizonyítékok" támasztják alá, hogy az ellenzéki jelölt, Edmundo González Urrutia nyerte meg a július 28-án tartott venezuelai elnökválasztást.
Az amerikai külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a venezuelai nép számára egyértelmű, hogy González kapta a legtöbb szavazatot. A venezuelai választási bizottság ugyanakkor Nicolás Madurót hirdette ki győztesnek, aki állítólag a szavazatok 51,2 százalékát szerezte meg, míg González 44,2 százalékot kapott.
A választási eredményeket illetően Brazília, Mexikó és Kolumbia elnökei is felszólították Venezuelát, hogy hozzák nyilvánosságra a részletes adatokat. Maduro elnök azzal vádolja a külföldi kormányokat, hogy beavatkoztak a választásba, és tagadja a választási csalás vádját, miközben az ellenzék szerint González valójában nagy különbséggel nyerte meg a választást.
A nemzetközi közösség reakciói megoszlanak: Kína, Oroszország és Irán hivatalosan elismeri a választás eredményét, míg az Egyesült Államok, az Európai Unió országai és más G7-es államok közzétételre szólították fel a részletes adatokat. Az Egyesült Államok a legutóbbi, 2018-as venezuelai elnökválasztáson is az ellenzéki jelölt, Juan Guaidó győzelmét ismerte el, és szankciókat vetett ki a dél-amerikai országra.
Blinken nyilatkozatában nem fenyegetett új szankciókkal, de utalt a lehetséges "büntető intézkedésekre", és kijelentette, hogy az USA teljes mértékben támogatja a demokratikus normák helyreállítását Venezuelában. Az amerikai diplomácia vezetője emellett felszólított az ellenzéki vezetők védelmének biztosítására.
A választási eredmények miatt kitört tüntetések egyre brutálisabbá válnak, a Human Rights Watch szerint legalább 20 ember vesztette életét a demonstrációk során. A helyi hatóságok már 1200 embert vettek őrizetbe, és magas rangú kormánytisztviselők szerint a tüntetésekért az ellenzéki vezetőket, köztük Edmundo Gonzálezt és María Corina Machadót kell felelősségre vonni. Maduro csütörtökön bejelentette, hogy eddig több mint 1200 tüntetőt tartóztattak le, és további ezer tiltakozót keresnek a hatóságok.
Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. A venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját, María Corina Machadót, terroristáknak nevezve őket.
Machado a The Wall Street Journalben megjelent véleménycikkében elárulta, hogy félti az életét, és bár lehet, hogy elfogják, továbbra is harcolni fog a szabadságért. Az ellenzék támogatóit arra szólította fel, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, hogy fokozzák az ellenállást Maduro elnöksége ellen, akit a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért hibáztatnak. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját. Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében: a legszegényebb régiók lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen, valamint a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki.