Vulkáni aktivitás jeleit fedezték fel a Vénuszon
A The New York Times által ismertetett friss tanulmány szerint Davide Sulcanese és munkatársai folyamatban lévő vulkáni aktivitás nyomaira bukkantak a Vénuszon, két hatalmas, kanyargó lávafolyam formájában.
A Föld és a Vénusz egymás szomszédjai, hasonló anyagúak és méretűek, mégis teljesen eltérőek; a Föld az élet számára tökéletes hely, míg a Vénusz egy forró sivatag, ami részben az évezredekkel ezelőtti apokaliptikus kitöréseknek köszönhető. A Vénusz vulkánjai ma is léteznek, de a sűrű légkör miatt eddig nem sikerült kitörést dokumentálni.
A NASA Magellan űrszondája a 1990-es években már vizsgálta a bolygót, de a felvételek alacsony felbontása miatt nehéz volt észlelni a vulkáni aktivitást. A kutatók most modern szoftverrel elemezték újra a Magellan adatait, és két egyértelmű lávafolyamot azonosítottak: az egyik a Sif Mons vulkán oldalában, a másik pedig a Niobe Planitia nyugati részén.
A Vénuszon nem jellemző a földihez hasonló lemeztektonika, de a mélyben zajló folyamatok elősegíthetik a vulkanizmust. A légkörben korábban már észleltek vulkánokhoz köthető gázokat, de csak 2023-ig nem volt közvetlen bizonyíték az aktív vulkanizmusra. Ez a második alkalom, amikor sikerült igazolni a tűzhányók folyamatban lévő tevékenységét.
A szakértők szerint a lávafolyások mérete hasonló a 2018-ban a hawaii Kilauea tűzhányónál észleltekhez, és úgy vélik, hogy a korábban feltételezettnél több kitörési esemény zajlik a Vénuszon.
A 2020-ban észlelt foszfin rejtélyét is megmagyarázhatja ez a felfedezés. Akkor egy kutatócsoport foszfint talált a Vénusz légkörében, ami az élet lehetséges jele lehet. A vegyület vulkanizmussal is kialakulhat, és a friss tanulmány alapján a Vénuszon elegendő működő tűzhányó található a foszfin létrejöttéhez.