Miért húznak a fiatal szavazók a szélsőjobbhoz Európában?

Egyre több a bizonyíték arra, hogy az európai szélsőjobboldal minden eddiginél jobban szerepel a június 6. és 9. között esedékes európai parlamenti választásokon – és hogy a kontinens fiatal szavazói erősítik a felemelkedését.

A most a szélsőjobb felé húzó fiatal felnőttek nem nácik vagy idegengyűlölő rasszisták, de lehet, hogy közük van ahhoz a mozgalomhoz, amely jobbra tolja az Európai Unió prioritásait és hangsúlyait. Egy különösen szilárd jobboldali eredmény – és az együttműködés a kemény jobboldali spektrumon belül – megingathatja az EU egységét, és megzavarhatja a blokk működését egy olyan időszakban, amikor az több fronton is akut válsággal néz szembe.

Mivel az új törvények értelmében néhány országban már a 18 év alattiak is szavazhatnak – Ausztriában, Németországban, Máltán és Belgiumban a 16 évesek, Görögországban pedig a 17 évesek –, volt remény arra, hogy ezek az új szavazók fékezni fogják az Európát elborító populista hullámot.

A 2019-es európai parlamenti választásokon rekordszámú fiatal vett részt, ami a közös európai projekt iránti lelkesedésüket tükrözi. A klímamozgalom megerősödésével szavazataikat rendkívül nagy arányban adták le az erős klímavédelmet és az uniós integráció elmélyítését szorgalmazó zöld pártokra.

Azonban idén júniusban egy egészen más tendenciát indíthat el, mivel a fiatalabb szavazók egyre nagyobb számban állnak a szélsőjobboldali populista pártok oldalára. A közelmúltban Portugáliában, Svédországban, Hollandiában, Olaszországban, Finnországban és Franciaországban tartott országos szavazásokon a fiatalok soha nem látott számban szavaztak a szélsőségesen nacionalista és euroszkeptikus pártokra.

Catherine de Vries holland politológus szerint a fiatalok úgy gondolják, hogy a mainstream pártok már megkapták az esélyt, a rendszer szerintük még mindig nem működik, tehát úgy vélik, hadd próbálkozzanak most a többiek.

Radikalizálódnak a fiatalok?

Egy Simon Schnetzer által vezetett csapat készítette német tanulmány kimutatta, hogy a megkérdezett fiatalok 22 százaléka az AfD-re szavazna, ha ma tartanák a német választásokat – kétszer annyian, mint két évvel ezelőtt. A Zöld Pártra leadott szavazataik egyharmadával estek vissza ez idő alatt.

A kutatók általában a válság utáni gazdasági és politikai körülményekkel való általános elégedetlenségre hivatkoznak. Úgy tűnik, mintha a koronavírus-járvány miatt a fiatalok ingerültek lennének a jövővel való megbirkózási képességünkkel kapcsolatban, ami mély bizonytalanságban csapódik le.

Klaus Hurrelmann, a tanulmány egyik szerzője szerint a fiatal lakosság körében egyértelmű jobbra tolódásról beszélhetünk. Az AfD legfőbb kampányprioritása, a bevándorlás megállítása és a menekültek megsegítése, mint probléma egyértelműen jól rezonált a fiatal választók gondolataival.

Hiányzik a szükséges biztonság

A holland szakértők szerint ez a megélhetés biztonságáról szól. Hollandiában a fiatalok vezető gondjai a lakhatás, a túlzsúfolt osztályok és kórházak – amivel Wilders a kampányában foglalkozott.

A márciusi portugáliai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali Chega párt, minden más pártnál több szavazatot gyűjtött. A Chega jelentése, amelyet úgy lehet fordítani, hogy „elég volt”, pontosan leírja sok fiatal szavazó indítékát a támogatására.

Eberhard Seidel szerint a múltban a jobboldali szimpatizánsok azzal vádolták a bevándorlókat, hogy elveszik a munkájukat. „Most van elég munkahely, de nincs elég lakás a dolgozó emberek számára. Továbbra is a szüleikkel kell lakniuk”.

Megfigyelők szerint a szélsőjobboldal kiválóan megragadta a fiatalok figyelmét, nem utolsósorban a TikTok közösségi médiaplatformon. A közelmúltban készült német tanulmány szerint a fiatalok 57 százalékához a közösségi médián keresztül jutnak el a hírek és a politika. Több mint 90 százalékuk használja a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatást, ezt követi az Instagram (80 százalék) és a YouTube (77 százalék). A TikTok 51 százalékon áll; a 14–29 évesek több mint fele használja már rendszeresen az alkalmazást.

Más közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a fiatal szavazók sokfélék, megosztottak és bizonytalanok. A YouGov 2023 augusztusában végzett felmérése szerint a fiatal európaiak túlnyomórészt az éghajlati válság és annak várható hatásai miatt aggódnak. Egy másik, Németországban végzett felmérés szerint a fiatalok listájának élén az emberi jogok állnak, ezt követi az éghajlatváltozás.

Seidel szerint a fiatalabb szavazók mozgatórugója még nem olyan mértékben az idegengyűlölet, mint a szüleik generációjában. Az AfD-re leadott szavazat nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bevándorlók Németországból való kiutasítását vagy az EU-ból való kilépést támogatják.

(Borítókép: Fiatalok egy tüntetésen Olaszországban. Fotó: Christian Minelli / NurPhoto / Getty Images)