A Fed döntéshozója szerint a jegybank túl korán lépett

Michelle Bowman, a jegybankelnök, kedden kifejtette, hogy támogatta volna a mérlegfőösszeg csökkentésének későbbi leállítását, vagy a hónap elején bejelentettnél mérsékeltebb kivezetési folyamatot.

Bowman a Bank of Japan tokiói konferenciáján beszélt arról, hogy a kereskedelmi bankok tartalékállománya a Fednél továbbra is bőséges, ami több időt enged a tisztviselőknek a 2022 közepe óta érvényben lévő havi 95 milliárd dolláros mérleg-leépítési céllal haladni. "Bár fontos, hogy a tartalékok bőséges szintjéhez közeledve lassítsuk a mérlegleépítés ütemét, véleményem szerint még nem vagyunk ezen a ponton" – mondta Bowman. A Fed mérlegének méretét jelentősen befolyásolja a bankok által nála tartott tartalékok szintje, amely a 2022-es 9 ezermilliárd dollárról mostanra 7,4 ezermilliárd dollárra csökkent a kvantitatív szigorítás révén. A tisztviselők óvakodnak attól, hogy megismétlődjön a 2019 szeptemberi esemény, amikor a mérleg túlzott csökkentése piaci volatilitást okozott.

Május 1-jén a Fed bejelentette, hogy elkezdi lassítani a mérlegcsökkentés ütemét. Jelenleg havonta legfeljebb 60 milliárd dollárnyi állampapírt és 35 milliárd dollárnyi jelzálogfedezetű értékpapírt enged lejárni a kötvényportfóliójából, anélkül, hogy azokat megújítanák. A következő hónapban az állampapírok esetében a felső határ 25 milliárd dollárra csökken, míg az MBS lejárati korlátja változatlan marad.

A május 1-jei ülés jegyzőkönyvei szerint nem minden tisztviselő értett egyet azzal, hogy most kelljen megtenni ezt a lépést, és Bowman is azon "néhány résztvevő" közé tartozott, akik inkább vártak volna. "Véleményem szerint fontos, hogy folytassuk a mérleg méretének csökkentését" – hangsúlyozta Bowman, hozzátéve, hogy ez lehetővé teszi a Federal Reserve számára, hogy hatékonyabban és hitelesebben reagáljon a jövőbeli gazdasági és pénzügyi sokkokra. Bowman számára fontos, hogy a Fed tisztviselői világosan kommunikálják: a mérlegpolitika változása nem jelenti a monetáris politika, így a kamatlábak változását sem.

A Fed irányadó kamatlábát tavaly július óta 5,25% és 5,50% közötti sávban tartja, és a tisztviselők jelezték, hogy nem sietnek a kamatcsökkentés megkezdésével, mivel az infláció ragadósabbnak bizonyult a becsléseiknél. Bowman a hosszabb távú mérleggel kapcsolatos egyéb megfontolásokról szólva elmondta, hogy előnyben részesítené egy elsősorban állampapírokból álló, és a rövidebb lejáratúak felé "kissé elbillentett" portfóliót, ami nagyobb rugalmasságot biztosítana a Fed számára.

A japán 10 éves államkötvények hozama 12 év óta a legmagasabb szintre emelkedett, válaszul a Bank of Japan lehetséges szigorítására, amit egy magas rangú tisztviselő inflációs kilátásokkal kapcsolatos optimista megjegyzései váltottak ki, miközben a piac figyeli a központi bank következő lépéseit. A japán 10 éves államkötvények hozama kedden elérte a 12 éves csúcsot, 1,035%-ra nőtt, ami 2012 áprilisa óta nem tapasztalt szintet jelent. A piaci hangulatot befolyásolta Shinichi Uchida, a BOJ alkormányzójának kijelentése is, aki optimista látásmódot vázolt fel Japán deflációval szembeni harcának vége és a munkaerő-piaci feltételek strukturális változásai kapcsán. Naoya Hasegawa, az Okasan Securities vezető kötvénystratégája szerint Uchida megjegyzései arra utalnak, hogy a BOJ politikájának normalizálása közeleg, amely lépések célja a jen leértékelődésének megfékezése volt.

A piaci hangulatra negatívan hatott egy gyenge teljesítményű éghajlatváltozási kötvényaukció is, amely 350 milliárd jen (2,23 milliárd dollár) értékben zajlott. Az aukción elfogadott legmagasabb hozam 1,04% volt, holott a zöldkötvényeknek jellemzően alacsonyabb a hozama a többi kötvényhez képest. Hasegawa szerint ez az eredmény azt mutatja, hogy a befektetők óvatosak voltak az új típusú zöldkötvényekkel kapcsolatban. A zöld kötvények célja környezetbarát energiaforrások finanszírozása, mint például az alacsony költségű szélerőművek. Ezeknek a kötvényeknek normál esetben prémiumot kellene élvezniük a hagyományos államkötvényekhez képest. Az egyéb futamidejű államkötvények hozama vegyesen alakult: míg a kétéves JGB hozama enyhe emelkedést mutatott 0,35%-ra, addig az ötéves hozam kismértékben csökkent 0,590%-ra. A 20 éves JGB hozama is csökkenést regisztrált 1,855%-ra, a 30 éves államkötvények hozama növekedett és 2,185%-on állapodott meg.

A japán kormány a 2026 márciusával záruló költségvetési év végére elsődleges költségvetési többletet kíván elérni, figyelembe véve a kamatemelkedés és a gyengülő valuta okozta kihívásokat – derül ki egy tervezetből. A költségvetési egyensúly elérésének fontosságát a kormányzó párt magas rangú törvényhozója is kiemelte, különös tekintettel az emelkedő kamatlábakra. A gyenge jen és az emelkedő kamatlábak miatt már nem lehet laza költségvetési célokat kitűzni, és komoly erőfeszítésekre van szükség a célkitűzés teljesítése érdekében. Japánra korábban a fiskális lazaság volt jellemző, de a Bank of Japan márciusban történelmi döntést hozott, amelynek keretében elkezdte leépíteni a negatív kamatlábakat és egyébként nem konvencionális monetáris politikai eszközöket, jelezve az olcsó pénz időszakának végét.

A Bank of Japan legfontosabb inflációs mutatói áprilisban 2022 augusztusa óta először csökkentek a 2%-os célérték alá, ami fokozta a bizonytalanságot a következő kamatemelés időzítésével kapcsolatban. A súlyozott medián inflációs ráta áprilisban 1,1%-ra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a márciusi 1,3%-os emelkedés után. Egy statikusabb mutató, amely kizárja az árváltozás eloszlásának felső és alsó végét, áprilisban 1,8%-kal emelkedett, ami lassulást jelent az előző havi 2,2%-os értékhez képest. Egy harmadik index, amely az eloszlás legnagyobb sűrűségű inflációs rátáját méri, szintén 1,6%-kal emelkedett áprilisban, lassulva az előző havi 1,9%-os növekedéshez képest. Ezek az adatok kétségbe vonják a BOJ azon nézetét, hogy az áremelkedés túlmutat a nyersanyagköltségek emelkedésén, és valószínűleg a robusztus belföldi keresletnek köszönhetően tartósan fennmarad.