Európai Parlamenti választások: Így alakulnak a bejutási küszöbök az EU-ban

Az Európai Parlamenti választásokon az egyes tagállamok saját választási rendszereiket alakíthatják ki, de a mandátumszerzéshez szükséges jogi küszöb nem haladhatja meg az öt százalékot. Az Európai Unió tagállamainak közel fele döntött úgy, hogy a mandátumszerzést az érvényes szavazatok meghatározott százalékához köti.

A jogi küszöb a választójogi törvényben meghatározott szavazatmennyiség, amelynek elérése szükséges a mandátum megszerzéséhez. Ennek célja a politikai stabilitás elősegítése a bejutó pártok számának mérséklésével. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) adatai szerint több országban, köztük Belgiumban, Bulgáriában és Dániában, nem alkalmaznak jogi küszöböt.

Magyarországon a legmagasabb a bejutási küszöb

Azokban az országokban, ahol alkalmaznak jogi küszöböt, az érvényes szavazatok 1,8 és 5 százaléka közötti értéket határoznak meg a mandátumhoz jutás feltételéül. Cipruson például 1,8 százalékos, míg Görögországban 3 százalékos a küszöb. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni, míg a legmagasabb, 5 százalékos küszöböt többek között Magyarországon alkalmazzák.

Litvániában a közös listáknak 7 százalékot kell elérniük, Romániában pedig a 5 százalékos küszöb csak a pártlistákra vonatkozik, a független jelöltekre nem.

A választójogi törvényekben meghatározott explicit küszöb mellett létezik az úgynevezett implicit küszöb is, amely a listás választási rendszerekben az utolsó mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. Az implicit küszöb miatt nem garantált a mandátumszerzés, még ha a párt átlépte is a jogi küszöböt, mivel az utolsó mandátum megszerzése több szavazatot igényelhet.

Bevándorlásellenesség és a választások

Az Eurobarométer kutatása szerint a bevándorlásellenes érzelmek általános növekedése figyelhető meg Európában, ami befolyásolhatja a választási eredményeket is. A magyarországi Gen-Z generáció kimagaslóan bevándorlóellenes, 76 százalékuk negatívan viszonyul az EU-n kívülről érkező bevándorláshoz, ami meghaladja a többi korcsoport idegenellenességét is. A lengyeleknél és a szlovénoknál a legfiatalabbak idegenellenessége szintén magas, de nem éri el a baby boomerekét. Nyugat-Európában a bevándorlásellenesség aránya a generációk között változó, néhol csökkenő, máshol növekvő tendenciát mutat. A francia Gen-Z korosztályban például csak 26 százalékuk érez ellenszenvet a bevándorlókkal szemben, míg a milleniálok körében ez az arány 50 százalék.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat. Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.