Ázsiai munkavállalók a magyar vendéglátásban
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete és annak elnöke, Kovács László szerint a hazai vendéglátás munkaerőhiány miatt nagy szükség van az Ázsiából, valamint a szomszédos országokból érkező vendégmunkásokra, akik pozitív tapasztalatokkal és jó munkamorállal rendelkeznek.
A vendéglátóiparban dolgozók száma csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg 2022-ben még 51 ezren dolgoztak az ágazatban, addig tavaly már csak 46 ezren voltak. Ez a csökkenés annak ellenére is kedvezőtlen, hogy kevesebb étterem működött a megelőző évhez képest. A korábbi évekhez képest 2022-ben egy fantasztikus nyár volt, az emberek felszabadultan jártak éttermekbe, de tavaly már óvatosabban költöttek.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint a külföldi vendégmunkások iránti kérelmek száma évről évre növekszik Magyarországon. 2023-ban 106 377, 2022-ben 85 047, míg 2021-ben 73 791 kérelem érkezett. A kormány 2023-ra 65 ezerben maximalizálta a kiadható tartózkodási és foglalkoztatási célú engedélyek számát. A munkavállalási engedélyt csak az kaphatja meg, akinek biztosított a lakhatása, megélhetése és egészségügyi ellátása Magyarországon, és nincs kizáró ok.
A munkabérek emelése elkerülhetetlen volt az idén is, amit az árakba kellett kalkulálni. A vendéglátósok azonban csak 8-10 százalékkal emelték az árakat, ami kevesebb a reálisnak tartott dupla emelésnél. Kovács László szerint az infláció egyre kevésbé okoz gondot, de a béremelés megkerülhetetlen volt, és kérdés, hogy ezt mennyiben fogadják el a vendégek. A járvány évei alatt sok vendéglátós az építőiparban helyezkedett el, de mostanra többen visszatértek a vendéglátáshoz. Az ipartestület bízik a rentábilis gazdálkodásban, a fizetőképes keresletben és az elegendő munkaerőben, nem számítanak jelentős inflációra vagy alapanyag- és energiaár drágulásra.
Magyarországon jelenleg körülbelül 120 ezer vendégmunkás dolgozik, ami régiós összehasonlításban alacsony, hiszen itt a külföldiek foglalkoztatása 2,6 százalék, míg például Csehországban 17 százalék. A vendégmunkások foglalkoztatása csak hiányszakmákban lehetséges, ahol már nincs hazai vagy EU-s munkaerő.
A kormány létrehozott egy negatív listát is, amely mintegy 300 foglalkozást tartalmaz, ahol vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. Ilyen például a tetőfedő, az ipari alpinista, a szerszámkészítő, a kulturális szervező, a jogi asszisztens, a fényképész, a szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint a felvonószerelő foglalkozás.