Egy lehetséges orosz-ukrán béke ára
Az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentése jelentős költségekkel járt, és a háború lezárása után sem várható, hogy az energiaárak visszaállnak a 2022 előtti szintre. A védelmi kiadások növekedése is érezteti hatását a fogyasztói árakban.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB volt elnöke szerint, ha más tényezők nem lépnek fel, a háztartási energiahordozók ára nem fog számottevően mérséklődni, és a védelmi ipar növekvő kiadásai is áttételesen megjelenhetnek a fogyasztói árakban. A békefolyamat kimenetele számos tényezőtől függ, és egy igazságos béke csak Ukrajna területi integritásának teljes visszaállításával képzelhető el.
Az EU országai 2020-ban még 68 milliárd eurót fizettek Oroszországnak energiahordozókért, míg 2022-ben ez az összeg csaknem 140 milliárd euróra nőtt, de 2023-ban már csak közel 30 milliárd euróra csökkent. Magyarország, Szlovákia és Ausztria azonban csak korlátozottan léptek meg az orosz energiaforrásoktól való leválást, ami a hosszútávú energiaszállítási szerződések miatt nehezítheti a gazdasági előretervezést.
A Nyugat-Európa által megvalósított diverzifikáció következtében a háztartásoknak magasabb árakat kell fizetniük az energiahordozókért, mint az olcsó orosz gáz éveiben. Bod Péter Ákos szerint egy esetleges békekötés után sem várható, hogy a nyugati országok visszatérnek az orosz gázhoz, így az energiaárak sem fognak visszarendeződni.
Az európai védelmi ipar kiadásai az orosz invázió éveiben jelentősen megugrottak, 2023-ban a 27 tagállamú Európai Unióban összesen 470 milliárd eurót költöttek védelemre. Ezzel szemben az európai adóbevételek jelentős részét szociális kiadásokra és transzferekre fordítják, és ez a szám a kontinens lakosságának öregedésével csak nőni fog.